Íme, ismételten rájöttem, hogy muszáj fogyóznom. Egyszerűen muszáj. Ugyan már egy jó ideje próbálkozom, de még nem sok sikerrel. Ugye mindenki ismeri azt a mondást, hogy Reggelizz, mint egy király, ebédelj, mint egy polgár, s vacsorázz, mint egy koldus!? Namost én ezt egy kicsit összevetettem a Rubint Réka – Schobert Norbi ápdétes mondókáival, valamint az anyukám által mondott dolgokkal, és arra jutottam, hogy ajánlatos kb. este 7-8 után nagyon kevés szénhidrátot fogyasztani. Így este 9 körül be is estünk a tecsóba kenyérért. Ami csak tigris vekni vagy cipó vagy valami lett a végére. Na sebaj, holnap majd a nagy tecsóban veszek finom fajta kenyeret. Hiperszuperextramarket a javából. Az biztos, hogy ott jobb ízű a kenyér, mint a kicsi tecsóban. Meg persze sokkal több az ember is, a gyerekekre leselkedő vírus (ki tudja, a légkondikba milyen hapcik meg köhögések jutnak el és forognak körbe?!), de akkor is elmegyünk. 🙂 Kicsi Katicámat karon ragadva (mert “anya, a te kezedet akarom fogni!” volt) somfordálást tartottunk az akciós, leértékelt zöldségekhez, és “bevásároltunk”. Értsd ezalatt: a kosárba pakolásztunk keményen 5 szem paradicsomot és egy csomag sárga címkés salátát, amiket a sajtpultos kincsemmel felturbózva igen finom és olcsó, de laktató, fogyókúrás “vacsit” dobtam össze.
Filléres vacsi
Hozzávalók:
Saláta:
Melegszendvics – vagymi
Elkészítés:
“Szolgálati közlemény”: sajnos a veknit nagyon rossz, mobilos minőségben és amolyan tipikus “várj, csak lefotózom, ne edd meg ennyire gyorsan!” módon sikerült lefotóznom, így bocsi mindenkitől. 🙁
