Eljutottunk az ovikába. A Katicabogaram ovikájába. Ami az ő saját ovikája, és senkinek, semminek semmi köze nem lehet hozzá – ezt ki szokta jelenteni elég nagy hangon. Aztán hogy tegnap Katica megitta a Panninak vett “moszterháj” löttyöt, hiába csepergett az eső, elmentünk a Lidl-be egy újabbat venni. Meg hogy a “csináljunk túrós sütit, majd én kenem!” kívánságát ki tudjam elégíteni, egy túrót. Vagyis ez volt tervben. De mint mindent, ezt is keresztül tudja húzni egy hibás számítás, ahogy a 2×2 néha 5-ben van, ami konkrétan egy balra sandítást jelent a teás polcra. Aztán egy tipikus mágneses vonzódás jelentkezett az egyik doboz látványára. Na nem a doboz színe volt, ami megfogott, nem is az, hogy gyümölcstea, nem, nem, semmi ilyesmi. A doboz oldalán egy joghurtos-mákos sütiszeletnek látszó kép volt rajzolva a feketeribizli mellé. Az a mágnes az nagyon működött, mert kb. fél percre se kép, se hang nem volt nálam, egészen addig, amíg fel nem fogtam, hogy igen, tényleg sárkánygyümölcs van ráírva, nem pedig mák vagy joghurt, vagy sztraccsatella, vagy hasonló, első látásra tűnő dolog. Mondanom sem kell, a kosárban landolt a dobozka. Most pedig ázik. Mármint a teafilter a forró vízben. Úgy döntöttem, hogy koszos a sárkány és beáztatom 😉 Jó, jó, ez itt a vicc helye volt. 🙂
Mondhatni ez itt egy teszt-bejegyzés. Mondjam? Na jó, mondom. Tehát lö teszting vala:
A dobozra az van írva, hogy 5-8 percig kell egy filtert áztatni egy csészében. Tudni kell rólam, hogy én nem csinálom a “kellő” erősségre a teákat. Nem, nincs az az isten, hogy én meg tudjak inni egy csészében 10 percig áztatott filterből készült teát. Hiába imádom a fekete teát, mégsem megy a dolog. A tea – is – úgy jó, ha hosszú. Legalábbis nekem. Úgyhogy jelen esetben is 2 liter vízhez tettem 3 filtert. Próbaverziónak tökéletes. 🙂 Illatra elsőre a feketeribizli csapja meg az ember orrát, majd pár perc – 2-3 – elteltével elkezdődött egy másmilyen, másféle illat terjengeni az orrom fele. Ízre milyen? No kóstoljunk bele 😉 A teljes ízélményért – na meg jobban mutat a fotón egy üvegbögrés tea – megcsináltam egy “normál” adagot, ízesítés nélkül. Így erről is tudok véleményt mondani. De vegye úgy mindenki, hogy ez nagyon kivételes dolog! 🙂 Ízre nem sok különbséget érzek, esetleg egy kicsit savanykásabb az íze, mint a “sima, mezei” feketeribizli teának. Egyébként nagyon kellemes ízvilágú. (A doboz grafikája még mindig bejön :)) Mondjuk úgy, hogy egy tizes skálán mondjuk 9 pont. 🙂
sose láttam még ilyet *-*