Igen, én is tudok ilyet: besokalltam. Azt hiszem, minden összeesküdött ellenem.
Tegnap megtudtam, hogy aki anyut elütötte – és bele is halt a balesetbe, vétlenként – pár ezer forintos büntetéssel megúszta a dolgot. Finoman szólva fel vagyok háborodva. Főleg, hogy nekem emiatt tönkrement az életem, a biztosító nem hajlandó fizetni, és most már kb. az idegőrlés a maximumon van emiatt. Hogy egy emberkének a kávéja a fontosabb, minthogy a visszapillantóba nézzen tolatás előtt, és emiatt meghal az én anyukám, a gyerekeim pedig nagymama nélkül maradnak. A két nagylány még ismerte, a pici fiam pedig miatta soha nem láthatta a nagymamáját. Azért ez már tényleg mindennek a teteje! Ilyen azért a világon fel nem fogható ép ésszel, hogy a biztosító abba kapaszkodik: az áldozat életben maradt egy ideig a baleset bekövetkezte után – kómában! -, és csak utána halt meg, ezért nem jár nekem, mint a lányának kártérítés. Merthogy az éber kómában levő, orvosszakértő által bizonyítottan kommunikációképtelen, elütött személy nem indított kártérítési eljárást. Mégis hogy a fenébe indított volna, könyörgöm, ha nem lehetett vele kommunikálni?! 😮 Nemhogy az ügyeit intézni nem tudta, azt se tudta, hogy ő kicsoda, hogy hívják, hol van, fiú-e vagy lány, mi az, hogy kéz, láb, enni, inni, stb. Mindez egy kávé miatt. Kihallgathatatlan állapotba került, és soha nem tért magához.
Nem, nem tudom lenyelni. Sajnálom. Nem megy.
Kommentek