Délben jött apa enni. Kutya sehol. Mármint a pici kutyi. A sehol az szó szerint értve. Kész szerencse, hogy elöl volt két közmunkás – az egyiket ismertük is -, és ők segítettek. Egyik nemidénbarnult volt ráadásul. Lényeg, hogy kiderült: amikor esett az eső, egy pofátlan sz*rházi cigánykölyök (nem tudok kedvesebb kifejezést rá) kiemelte a kerítésen keresztül a kiskutyát, úgy, hogy én idebent voltam Danikával. Apa pedig elindult megkeresni, hogy márpedig jobb lenne, ha visszaadnák. Kész szerencse, hogy ismeri az egyik “főnök”, hogy kicsoda is apa, és – valószínűleg – megbeszélte az ellopós kölyökkel, hogy jobb lenne, ha visszaadnák a kiskutyát nekünk. Bele se akarok gondolni, mekkora törés lett volna a lányoknak, ha nem kerül vissza a kutty. Én addig magyaráztam a nemidénbarnultnak, amikor felajánlotta, hogy 1-2 héten belül kerít ilyen kutyát nekünk, hogy nem 1-2 hét, hanem estig van idő, hogy visszakerüljön a kiskutya, utána jobban járnak, ha csak a rendőröket értesítem. Annyit tudunk, hogy ki volt, mi a neve, hogy nézett ki, hol lakik, és rájöttünk, hogy félnek a biztonsági kamerás felvételektől. Juteszembe ajánlatos mindenkinek, akinek kertes háza – is – van, hogy beszereljen egy-két nagyon eldugott kamerát. Ilyenkor adok hálát az égnek, hogy romos a ház kívülről és nem látszik, hova is van szerelve. 🙂
Fogalmam sincs, mit csinálhattak a drága kuttyal, de félig ájultan kaptuk vissza, iszonyatosan megijedve, kimerülve. Magyarázhatott ott nekem amit akart a nőszemély, hogy így-úgy zsebpénzt adjunk a gyereknek, akitől visszahozta – hogyne! Majd biztos fizetünk érte! Örüljön, ha nem kerül bilincsbe rövid időn belül! Igazán nem értem, hogy gondolta a dolgot! Következő az lesz, hogy a gyereket lopja el vagy mit gondolt?! 😮
Veletek is történik mindig valami 🙂