Ma lett volna 67 éves az én anyucikám. Feltéve, ha egy gépjárművezető a visszapillantó tükröt nem keveri össze a kávéval. Igaz, hogy a kávé is visszatükrözi a dolgokat bizonyos fokig, de azért nem úgy kellene elindulni, hogy a kávés poharat tekintjük a fő kuksolási tárgynak az autóban a tükör helyett. Így tehát a Temetőben kellett “megünnepelnünk” a szülinapját. Az utóbbi napok időjárásából kiindulva nem tartottam jó dolognak, hogy ott tortázzunk – akármennyire morbid, eszembe jutott -, de a gyertyákat/mécseseket megkapta. A 67 db nem fért volna el a sírkövön, még körbe-karikába sem, mert a krizantém, amit ültettünk Neki tavasszal/nyáron, akkora hatalmas bokorrá nőtte ki magát, hogy örömködtünk egy jó sort, ahogy megláttuk. Naná, hisz mi nagyon szeretjük az anyukámat is, a nagyikámat is, ők meg érezhették, hogy szeretettel ültettük oda a virágokat. 🙂 Danikámnak is tetszett, Katicámnak is, Pannicicámnak is, és apának is. Igen, sikerült úgy intézni, hogy ő is jöhetett. Csoda! Így hát kapott 3 rózsaszín mécsest meg 2 fehéret (3 jányzót hagyott itt és 2 pasit), meg egy üvegből készültet, mert hát az azért sokkal nagyobb, tovább is ég, nem is tudja olyan könnyen elfújni a szél, stb. Na meg az helyettesítette a tortát. Katica felköszöntötte jó hangosan a Nagyikáját: egyszer csak megállt hirtelen, odafordult a sírhoz, és elkezdte mondani: “Kicsi vagyok, székre állok, onnan egy jó nagyot kiáltok, hogy mindnyájan meghalljátok: Boldog születésnapot kívánok!” – majd gyorsan hozzátette: mikor fújjuk el a gyertyát? Mondtuk neki, hogy a gyertyát majd Nagyi fújja el, mert hát az ő születésnapja van, nem a mienk. De cserébe holnap is meg kell néznünk, hogy tényleg lejött-e az angyalkáktól, hogy elfújhassa a gyertyáit. 🙂 Édes kicsi tündérkém <3
Az anyukám sok dologra megtanított. Most konkrétan a fűszerek használatát említem meg, hisz az alábbi receptben azért van vagy két féle 🙂 Nem mindegy, mit mivel keverünk-kavarunk, és ajánlatos a levest meg a főételt hasonló ízvilágú fűszerekkel készíteni. Gondoljuk csak el, milyen például a tejszínes málnakrémleves után például egy harcsapaprikást enni túrós csuszával?!
Visszaérve azért nekiálltam anyunak való menüt készíteni. Hogy milyet? Hiper-szuper-extra diétásat, allergiásoknak valót, szénhidrát-csökkentettet, ráadásul finomat. Igen, van benne egy minimális cukor, szénhidrát, de nem sok! Nem méricskéltem le, elnézést kérek miatta, de nagyon kevés benne a fent említett, sőt, még a laktózérzékeny Danikámra is gondoltam (én ne gondolnék Rá?! :D), laktózmentes is lett.
Hogy miből is állt a “menü”?
Előétel: Kapros-metélőhagymás túrókrémes pirítós kenyér (laktózmentes)
Főétel: Mustáros csirkemellfasírt wokban sült citromos-zöldfűszeres zöldségekkel és friss vegyes salátával
Desszert: lett volna, de már nem bírta a naccsaládom, úgyhogy ez nem került fotózásra és feltálalásra. Na meg holnapra is kell hagyni valamit 😉
Hozzávalók:
Elkészítés:
Hozzávalók:
Elkészítés:
Hozzávalók:
Elkészítés:
Hozzávalók:
Elkészítés:
Link