Nem-nem, nem a kezem van megkérve, még mindig – mielőtt megijedne valaki, hogy erről szól a bejegyzés! 🙂 Azt sem vallom be, hogy fiú voltam régen, sőt, egyéb, celeb-bevallósdi sem tört rám, hogy “eláruljam XY titkát”, mert ha titok, akkor titok és kész. Pedig van egy-két, mostanára már befutott emberke, akiről tudnék mesélni – na de kinek nincs ilyen ismerőse?! 😉

Hűl az idő, egyre jobban, köd is van, a fűtést is be kell indítani, ha pedig spórolunk egy picit azzal, hogy a sütő felfűtésével kevesebb lesz, ami a konvektor/radiátor használatára folyik ki a pénztárcánkból, az nem rossz. Anyukám sokszor csinált ilyet telente, hogy inkább sütött valamit a konyhában, én pedig odatelepedtem mellé.

A vallomás az az, hogy kaptam egy Philips ketyerét. Ezt az aprító&habosító&turmixoló ketyerét. Apától. 🙂 A habosítót elvileg tej habosítására kellene használni, de én már megint vétettem a szabályok ellen – nem is én lennék, ha nem tenném 😀 -, és sütit kotyvasztottam. Adott ugyebár egy pitlik, amin vannak rovátkák, ez a habosító feltét, egy cuki, ám lázasodó picipasi (aki szerintem a világ legjobb pasija), és egy kis késztetés a Süssünk már valamit!-re. A hűtőben ott volt még a nagyon jófajta körtelé, a szemembe ötlött a fahéj, mellette a szódabikarbóna, a kávédarálóban pedig ott volt a porcukor. Ez mind-mind kell a sütibe, úgyhogy vigyázat, sok hozzávalós süti következik!

Körtés fánk a sütőből

Hozzávalók:

• 2 db tojás
• 8 púpozott teáskanál porcukor
• kevés vilmoskörtelé
• 1 ek puha vaj
• 6 ek liszt
• pici fahéj
• késhegynyi szódabikarbóna

Elkészítés:

1. A tojást, a porcukrot, a fahéjat, a lisztet, a szódabikarbónát egyszerre beleöntjük egy mércés edénybe.
2. Ekkor 200 ml-re kiegészítjük körtelével (Sió vilmoskörtelevet használtam, ennek a legerőteljesebb az íze).
3. Hozzáadjuk a vajat, és az egészet habosra keverjük.
4. Egy fánkformát kikenünk vajjal, ebbe adagoljuk a tésztát. 175 fokos sütőben (alsó sütéssel), ill. 6-os fokozaton a gázsütőben kb. 30-35 perc alatt megsütjük.

Nassolásra fel! 🙂