Akik ismernek, tudják, hogy a picim nem bírja a tehéntejet. Vagyis bírni bírja, csak éppen sűrűn ellepik utána a katicabogarak, és a pocakja is rendetlenkedik. Ezért kénytelen-kelletlen muszáj volt átállnunk valamennyire a tehéntej-mentes étkezésre. Nem könnyű annyira, mint első lépésben látszik – főleg, hogy a juhtúróba is tehéntejet tesznek -, mert nagyon meg kell nézni az összetevőket, és még a címke után is fenntartással kell viszonyulni a tejtermékekhez.
De tegnap úgy döntöttem, hogy használunk abból a kecskesajtból, amit még karácsonykor vettünk, a tésztában nincs tehéntől származó összetevő (igen, megint tészta!), a laktózmentes joghurtot sem óhajtja a fiatalember magában megenni, a roppanós virsliből is maradt még egy kevéske, és összeöntöttem az egészet egy tálba. 🙂 Apa hozott szerencsére másod osztályú, de ehető és olcsó paradicsomot, úgyhogy habzsi-dőzsi volt. 🙂
Ez a fotó csak azért van itt, hogy látszódjon, ott van, jobb oldalon a kecskesajt, és már az is bazsalikomos. 🙂
Hozzávalók:
Elkészítés:
Ez is legalább 3-4 főnek elegendő adag, pedig nem tűnik elégnek. A kecskesajt és a tészta viszont annyira laktató együtt, hogy képtelen az ember többet enni belőle, mert úgy érzi, kipukkad.
