B.I.S. emlékére – nyugodj békében! 🙁

A hami éppen úgy állt, hogy a karaj kiolvasztva, kiklopfolva, amikor fellestem a fészbúkra, és áll-leesés. Meg döbbenet. Aztán a te jó ég, csak nem az történt, és pont azzal, akire gondolok?! De, bizony az. Tehát egy újabb, értelemetlen haláleset történt szeretett városomban. Bár nagyon ritka, hogy egy halál értelemmel bírjon, de ez most tényleg értelmetlen. Úgy is mondhatom, hogy haszontalan. Egy olyan ember ment el az angyalok közé, aki miatt az én nagyon kedves “nővérem” szenved. Ez már felér egy olyannal, hogy ha tehetném, odamennék a Halál Angyalához, és két-három orrbavágás után megkérdezném, az arcába üvölteném, hogy “Miért???”.

Az ételről annyit, hogy finom, ám nem mediterrán és nem olaszos. De az az ember járt közben a fejemben, amikor készült. Ezért van benne olívaolaj. Aki tudja, kiről van szó, érti ezt a bekezdést.

Gombás-tejfölös-répás karaj – egy fiatalember emlékére

Hozzávalók 4 főre:

• 8 szelet karaj
• 350 g 20%-os tejföl
• 200 g csiperkegomba
• 1 nagy szál répa
• kb. 1 dl olívaolaj
• 2 db zöldségleves kocka, bors, fokhagyma granulátum
• 400 g masnitészta

Elkészítés:

1. A karajt kiklopfoljuk. Nem sózzuk meg!
2. Egy serpenyőben olívaolajat melegítünk, erre kerül a vékonyra felszeletelt gomba. Lepirítjuk, majd félrehúzzuk a serpenyő oldalára. A karajszeleteket darabonként beletesszük, mindkét oldalát fehérre hevítjük. A répát közben nagylyukú reszelőn lereszeljük (tehát nem a sajtreszelőn, hanem annál nagyobb lyukún), hozzáadjuk.
3. A húst a zöldségekkel összeforgatjuk, borsozzuk, fokhagymázzuk, majd bő 6 dl forróvízben feloldjuk a két zöldségleveskockát és ezzel felöntjük. Fedő alatt készre pároljuk, majd liszt hozzáadása nélkül a simára kevert tejföllel besűrítjük.
4. A tésztát közben forró, sós vízben megfőzzük, leszűrjük.

Jó étvágyat!