Reggel elkezdtem sütni. Mert azt hittem, rá fogok én érni annyira. Na de nem kelt meg a tészta, sehogy, akármilyen fenyegetéssel éltem felé. Hogy a liszt vagy az élesztő volt a hibás, nem tudom, de mérgemben hozzátettem egy csomag sütőport, így aránylag jó lett az állaga, növekedett is, és csak meg kellett sütni. Csigát nem mertem csinálni belőle, mert nem, úgyhogy feltekertem-betekertem, és íme, megszületett (Katica szavaival élve) a kígyó-béka, ami gigacsiga. Nem, nem csigabiga, hanem gigacsiga. 🙂 Kikötötte. 🙂 Időnként olyanokat tudok kacarászni rajta, hogy miket talál ki, hogy a fal is beleremeg. 🙂
Fahéjas kígyó-béka, ami amúgy gigacsiga
Hozzávalók:
- 50 dkg búzafinomliszt
- 3 marék cukor
- 1 ek vanílakivonat
- 1 csomag sütőpor
- 1 egész tojás
- 10 dkg puha margarin
- 1 csipet só
- 1 késhegynyi citromsav
- 1 kk citromhéj
Töltelék:
- őrölt fahéj
- kristálycukor
Elkészítés:
- A hozzávalókat összegyúrjuk, majd kinyújtjuk kb. 2 mm vastag téglalapra.
- Megszórjuk őrölt fahéjjal és kristálycukorral, majd feltekerjük és egy kerek pite/tortasütő tepsibe kanyarítjuk, és 170 fokon megsütjük kb. 25-30 perc alatt alsó sütéssel. Gázsütőben 5-ösre kell tekerni. Téphetjük, vághatjuk, törhetjük, úgy esszük, ahogy akarjuk. Nekem gyakorlatilag még melegen rávetődtek a gyerekek és apa, kivétel nélkül, tehát még arra sem volt ideje, hogy egy cukormázat ráöntsek. 😀
Fincsi reggelire is