A lángos az egyik legolcsóbb dolog, ami elkészíthető, finom, hungarikum, és a vásárokon elég borsos árú. Tegnap jártunk Újfehértón, állatvásár volt, a gyerekek lovagoltak, mi nézelődtünk – apa nem engedett kislibát venni, pedig belezúgtam egy szürke és egy fehér fajtába, olyan cukik voltak <3 -, és igen erősen megcsapta az orromat a lángos illata. A gyerekekét is. Viszont 5 embernek (plusz akikkel mentünk) nem elég egy lángos, és nincs több száz forintom egy sima, szimpla lángosra, ha egyszer hó vége fele járunk, ami még csupa zsír is, csöpög mindenfele a szürke papírból a lé, de annyira, hogy képtelenség megenni zsírfoltos ruha nélkül. Főleg gyerekekkel. 🙂
 |
 |
Szóval gyorsan, megelőzendő a hisztit, megígértem a gyerekeknek, hogy délután lángost sütünk. Sütöttem is. Egyből egy nagy adagot. Ami olyan gyorsan elfogyott, hogy muszáj volt egy újabb adagot begyúrni.
Mindörökké lángos