Mutattam már a retro játékokat. Most következzenek – főleg, hogy gasztro blogon is vagyunk igazából – a retro édességek! Mint oly sokan mások, én is odáig jutottam, hogy nincs pénzem megvenni a méregdrága, olyan édességeket a gyermekeimnek, ami nem annyira káros az egészségre (főleg, hogy több ezer forintba fáj egy Zsanna-Manna kóstoló öt főre), így hát inkább elkészítem őket. Például ilyen a vaníliás karika is. 🙂
Az elkészítésük előtt pedig általában végig szoktam nézni a neten, hogy mik is azok, amiket szeretek. Aztán hol a receptes honlapokat böngészem, hol a megsárgult, családi szakácsfüzeteimet (több, mint 100 éves részek is vannak), és előbb-utóbb elkészülnek azok a finomságok, amikre nagyon, de nagyon rákívánok. Nézzük, most mikre bukkantam!
Van, akinek be kell mutatni? 😉
Őt elvileg mostanában is lehet kapni. Na de az íze teljesen más, mint anno az eredetié! 🙁
Akárki akármit mond, márpedig ez finom volt!
Nem volt presszózás üveges üdítő nélkül! 🙂
Egy ilyenben van az egyik szalvétagyűjteményem. Mert igenis van olyanom 🙂
Hajjajj, hogy én mennyire nem szerettem! 😀 Pedig a dédmamám csak ezt tudta megenni…
Ez a nagymamám szekrényében volt. Varrós kellékekkel megtöltve. Becsapós volt: az unokák rávetődtek gyanútlanul, hogy biztosan finomságok vannak benne, és jött a paff!, hát ez meg micsoda? 🙂
Azt tudom, hogy ebből – is – babaházat készítettem kislányként 🙂
Az igazi, régi, eredeti:
Az ízére igazán nem emlékszem, csak azt tudom, hogy nem szerettem egyiket sem. 
Van, aki nem gyűjtötte a Turbo rágó papírját? De most őszintén, tényleg van???
…és a Donald rágóét?
A Mókus örs tagjaként természetesen ettünk Mókus csokit 🙂
A Balaton szelet ellenfele:
Ő is kapható manapság, de sajnos teljesen más ízvilággal, mint az eredeti. 🙁
A citromos és a meggyes íze a mai napig a számban van. Nem volt az olyan rossz!
Végezetül jöjjön a kedvencem, ami annyira finom volt, és annyira drága, hogy egy kezemen meg tudom számolni, hányszor kaphattam ilyet. Még mindig nem találkoztam azóta sem olyan csokival, aminek a reklámja ennyire eltalált lett volna – az íze pedig…?! Nyammm! 🙂
Nem mindre emlékszem 🙂
🙂
Donald rágó, finom is volt! 🙂
némelyikre emlékszem, nekem a négercsók volt a kedvencem gyerekként 🙂
Bohóc és Szamba van most is, de az ízük…?! :/
Biztos, hogy nem volt benne annyi mű-dolog. De mások voltak az ízek is, mint manapság. Az más kérdés, hogy azok, akik ezeket ették, haláluk után feltehetőleg hamarabb porrá lesznek, a mai fiatalság pedig annyi tartósítószert eszik az édességekben – és megannyi zöldségben -, hogy a mumifikálás hozzájuk képest kispista lesz!
“Jótállási idő: tárgyévet követő január 10” 🙂 valószínű, hogy nem volt még ezekben annyi mesterséges cucc, így tényleg nem álltak el jövő júniusig, mint a mai szaloncukrok. Ezeknek még az ízük is más volt (volt ízük)! Jó kis válogatás.A joghurthabot imádtam, és persze a Boci csokit is. Nekem még nagyon bejött a Forma 1 szelet, a Bohóc csoki és a Szamba. 🙂 Na és a Mogyorós csoki (piros)!