Egy ismerősöm linkelte be a cikket, azt hiszem, itt is sok mindenkit érdekelhet.
Hibát követ el a szülő, ha rutinszerűen lázcsillapítót használ!
Sok visszajelzést kaptam a lázcsillapítás témakörében…
Többen kérdezték ugyanis, hogy értik, nem kell rutinszerűen a lázat csillapítani 40 fok alatt, ha a gyermek jól van – de 39,5 foknál méregessék gyakran, mert ha 40 fok fölé lép, lázcsillapítót kell adniuk?
A válaszom: nem szükséges, ha a gyermek közérzete nem indokolja. A 40 fok feletti láz sem okoz kárt, az UpToDate.com azért javasolta általánosságban a 40 fok feletti lázcsillapítást, mert akkor a gyermekek döntő részének közérzete már rossz.
A lényeg: mindegy, hány fokot mutat a hőmérő 38 fok felett, mindig a gyerek állapota dönti el, szükséges-e gyógyszert adni.
Minden gyerek más és más: a már 38 Celsius foknál rosszul lévőknek lehet adni lázcsillapítót, de ha a gyerek 40,2 foknál is jól elvan (ilyenre is van példa), annak nem javasolt lázcsillapító adása. Se az angol, se a holland, de már a 2011-ben frissített magyar lázcsillapítási protokoll sem ír olyat, hogy egy bizonyos hőmérséklet felett lázcsillapítót kell adni – személyre szabottan, a gyermek állapotát figyelembe véve kell a gyógyszer adásáról dönteni.
Hibát követ el a szülő, ha rutinszerűen lázcsillapítót használ! – figyelmeztet dr. Novák Hunor
A fejlett országokkal ellentétben Magyarországon betegesen ragaszkodik a többség a lázcsillapításhoz – ezt a kőkorszaki, barbár hazai gyakorlatot muszáj megváltoztatni, mert káros. A közhiedelemmel és az interneten olvasható hülyeségekkel ellentétben a láz, magas testhőmérséklet még 40 fok felett sem okoz görcsöt, nem károsítja az agyat, sőt: gyorsítja a gyógyulást, gátolja a kórokozók szaporodását, hatékonyabban működik miatta az immunrendszerünk.
A láz nem tűzzel, vassal-irtandó, hanem épp ellenkezőleg: a láz jó, a lázcsillapítás pedig NEM gyorsítja a betegség lezajlását. A nemzetközi szakirodalom, legnagyobb orvosi társaságok is egyértelműen kimondják: NE adjunk rutinszerűen lázcsillapítót a gyermeknek, csak ha közérzete rossz! Szerencsére egyre több magyar gyermekgyógyász mondja a szülőknek, hogy a láz jó – de a közvélekedést lassan lehet csak átformálni. A lázcsillapító valójában egy kényelmi szolgáltatás, akár a légkondi nyáron. Egy a fontos: itassuk a gyermeket bőven!
A legkárosabb mondat az egészségügyben: “nálunk az a szokás, mi 20 éve úgy csináljuk” – ez gátja a fejlődésnek, a megfelelő terápia elterjedésének. Írásaimban nem a mendemondákra, szokásokra, „hagyományokra”, a régi és elavult tankönyvekre, nem a görög mitológiára – „keleti orvoslásra”, hanem a legújabb kutatási adatokra, tudományos evidenciákra és nemzetközi ajánlásokra támaszkodom. Célom leszámolni a tévhitekkel, elavult terápiákkal és azzal a helytelen gyakorlattal, hogy a ló túloldalára esve szinte mindenre gyógyszert, antibiotikumot adunk – sokszor indokolatlanul. Mindezt annak ellenére mondom, hogy az orvostudomány két legnagyobb csodája a védőoltások és az antibiotikumok. Nézzük meg, hogyan, mivel kezelik a legfejlettebb országokban az egyes betegségeket, és ne féljünk változtatni, ha mi itt Magyarországon eddig másképp csináltuk!
Szervezetünk nem hülye: a láz nagyon jó, nem okoz kárt, segíti a gyógyulást.
A lázcsillapító olyan, mint a légkondicionáló a nyári hőségben: nem mindenkinek van rá szüksége, de sokaknak egy kellemes, kényelmi szolgáltatás, amelynek azonban lehetnek mellékhatásai is. Magyarországon betegesen ragaszkodik a többség a lázcsillapításhoz: egy 38,8 fokos láz maga a sátán, amit azonnal csillapítani kell, mielőtt bajt okoz. Pedig a láz az égvilágon semmi kárt nem okoz, sőt: szervezetünk így védekezik, hiszen az emelkedett testhőmérsékleten a baktériumok, vírusok hamarabb pusztulnak, és immunrendszerünk küzdelmét segíti, mivel annak hatékonysága nő láz esetén. A legfrissebb vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy a 41-42 fokos igen magas láznál már ezek a jótékony hatások kevésbé vannak jelen, a 41-42 fokos lázból tehát kevésbé „profitál” szervezetünk.
Lázat akkor ajánlott csillapítani, ha a gyermek közérzete rossz – mindegy, hogy 38,2 vagy 40,5 fokot mutat a hőmérő.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia és a közel 6.000 tudós, orvos professzor által szerkesztett UpToDate.com is leírja: a láz JÓINDULATÚ folyamat, védi a gyermeket, és az attól való félelem, hogy a 40 fok feletti láz agykárosodást, görcsöt vagy mást problémát okoz, valójában ALAPTALAN. A Magyar Gyermekgyógyászati Társaság 2011-ben módosított protokolljában leszögezi: lázat NEM kell csillapítani csak azért, mert például 38,3 vagy 39,7 Celsius fokot mutat a hőmérő, akkor ajánlott lázcsillapítót alkalmazni, ha a gyermek közérzete rossz és szenved a láztól. Az Egyesült Királyság egyik legnagyobb szervezete, a National Institute for Health and Care Excellence 2013-as guidelinejában is leírja: rutinszerű lázcsillapítás nem indokolt, a közérzet a döntő. Szerencsére egyre több magyar gyermekgyógyász mondja a szülőknek, hogy a láz jó – de a közvélekedést lassan lehet csak átformálni.
A szakmai irányelvek alapján lázcsillapító adása javasolt:
– lázas gyermeknél akkor, ha rossz közérzettel társul, a gyermek láthatóan szenved, emiatt például nem akar enni-inni,
– súlyos alapbetegség esetén 38 fok felett (szívelégtelenség, súlyos tüdőbetegség, kiterjedt égés, lélegeztető gépen lévő instabil beteg, nagyfokú kiszáradás, súlyos folyadékhiány vagy elektrolit eltérések).
A fentiekből látható, hogy egyrészt teljesen helytelen és káros, hogy sokan már hőemelkedésre lázcsillapítót adnak, de az is, amikor rutinszerűen beletömik a gyermekbe a gyógyszert 38 vagy 39 Celsius fok felett – a gyermek állapota az esetek többségében nem indokolja a gyógyszer adását! A tapasztalatok szerint a gyermekek jó része még a 39 fok feletti lázat is jól viseli, nem szenved tőle – ezt sok hozzászóló édesanya is megerősítette korábban. Legtöbbször feleslegesen, hibásan adják a szülők a lázcsillapítót, amivel a szervezet válaszreakcióját, gyógyító képességét rontják – egy gyógyszernek mellékhatásai is vannak, megterhelheti a májat, vesét is!
A betegség eleve rosszabb közérzettel jár, enyhe bágyadtságra ne adjunk lázcsillapítót, ha egy gyermek beteg, az természetes, ha sokat pihen és nem olyan, mint szokott lenni! A láz gyorsítja az anyagcserét, fokozza az oxigénigényt, metabolizmust – egy normális gyereknél ennek az égvilágon semmi jelentősége nincs, egy a fontos: itassuk többet, hiszen láz során a vízvesztés fokozódik. Gyakori tévhit, hogy lázcsillapítótól sokan a láz megszűnését várják: a gyógyszer valójában csak csökkenti a lázat 1-1,5-2 Celsius fokkal, tehát ha 40 fokos lázra lázcsillapítót adtunk és 2 óra múlva 38,5-at mérünk, ne essünk pánikba, ez teljesen normális! Ha a láz felmenő szakában adjuk a lázcsillapítót, akkor az a láz emelkedését akadályozhatja meg.
Egyidejűleg többféle lázcsillapítót használni NEM ajánlott, és rutinszerűen sem érdemes váltogatni a lázcsillapítókat: azaz nem kell délben azért Nurofent adni a gyermeknek, mert reggel Panadolt kapott! Ha egy adott készítményre jól reagál gyermekünk, azt alkalmazzunk szükség esetén később is. Alvó gyereket NEM SZABAD felébreszteni azért, hogy beadjuk a lázcsillapítót – a vizsgálatok szerint a szülők több mint kétharmada rendszeresen elköveti ezt a hibát.
Hol és hogyan mérjük a lázat?
A nemzetközi ajánlások megoszlanak: van olyan szervezet (National Institute for Health and Care Excellence), amely már újszülött kortól a hónaljban történő hőmérést javasolja. Reálisabbnak tűnik azonban az, ha 1 éves kor alatt végbélben, 1-3 éves kor között végbélben vagy hónaljban, 3 év feletti gyereknél hónaljban mérjük a test hőt. Fülben történő hőméréshez speciális hőmérőt kell venni (muszáj kihangsúlyoznom, találkoztam ugyanis olyannal, aki a hagyományos, hónaljas hőmérővel mérte a gyermek fülében a hőt – csoda, hogy nem szakította át hegyes végével a dobhártyáját…), a mérés nagyon gyors, de meg kell tanulni jól használni, kiegyenesíteni a hallójáratot; fülzsír vagy középfülgyulladás esetén ráadásul hamis mérési eredményt kaphatunk. A szájban, fülben, végbélben mért „centrális” hőmérséklet több a hónaljban mértnél, ezért átlagosan kb. 0,5 C fokot le kell belőlük vonni! Újszülötteknél, csecsemőknél ráadásul a normál testhőmérséklet magasabb lehet, átlagosan 37,5 fok körül mozoghat végbélben (azaz egy 38 fokos végbélben mért hő is normálisnak számíthat (ha fél fokot nem számítunk le)).
Homlokmatrica, homlok- vagy halántékhőmérő nagyon megbízhatatlan, használatuk nem javasolt. Kerüljük a túlöltöztetést, mert az emelheti a test hőt, és tévesen hőemelkedést vagy akár enyhébb lázat is észlelhetünk.
Három hónapos kor alatt a 38 fokot, 3-6 hónapos kor között pedig a 39 fokot meghaladó láz esetén magas a kockázat, hogy súlyos betegség áll a háttérben, ezért ekkor mindenképpen forduljunk orvoshoz! Három hónap alatt magas láznál komoly esélye van súlyos bakteriális fertőzésnek (tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés, szepszis, agyhártyagyulladás), ezért legtöbbször antibiotikum-kezelés indokolt. Annál is inkább, mivel újszülötteknél például pyelonefritisz (vesemedence-gyulladás) esetén 20%-ban teljesen normális, álnegatív lehet a vizeletvizsgálat! A nemzetközi szakirodalom szinte mindig javasolja ilyenkor a gerinccsatorna megszúrását, liquor-mintavételt (lumbalpunctio). Nem véletlenül javasolják ezt: 6 hónapos kor alatt ugyanis csak 30%-ban észlelhető a tarkókötöttség tünete, amely agyhártyagyulladásban jellemző.
Lázcsillapító semmilyen hatással sincs a lázgörcsre
Sajnos régen ennek ellenkezőjét tanították, és ezek cáfolata nem mindenkihez jutott el, így még ma is sokan javasolják lázgörcsön átesett gyermeknél lázcsillapító adását már hőemelkedés esetén. Ez helytelen gyakorlat! A lázgörcs elnevezés elég szerencsétlen, hiszen nem a magas láztól, testhőmérséklettől lesz a gyermeknek görcse: helyesebb volna infekcióhoz kapcsolódó görcsnek nevezni, mivel a háttérben zajló biokémiai és élettani folyamatok vezetnek a görcs kialakulásához, amelyre a lázcsillapítók nincsenek hatással.
Ezt a legmagasabb szintű tudományos vizsgálatok is alátámasztották, és ma már közhelynek számít, az összes lázcsillapítással foglalkozó szakmai irányelvben is leírják ezt, senki sem vitatja.
Természetesen minden görcsös rosszullét esetén orvoshoz kell fordulni, a lázgörcs egy utólagos orvosi diagnózis. A lázgörcs típusosan a láz felszálló szakában jelentkezik, akár már 37 fok körül bekövetkezhet. A vizsgálatok szerint a nem komplikált lázgörcs még sokszori előfordulása esetén sem romlik a gyermek IQ-ja, tanulási képessége, és nem változik meg a későbbi viselkedése sem. Nem komplikált lázgörcs esetén még soha nem írtak le halálesetet: egy ijesztő, de jóindulatú tünetről van szó. További részletek a lázgörcsről itt: dr. Novák Hunor cáfol: lázcsillapító adásával valójában NEM előzhető meg a lázgörcs – http://goo.gl/IRfZNx
Lázcsillapítónak két hatóanyag javasolt, hűtőfürdőt/testborogatást inkább ne
Ebben az ügyben elég nagy az egyetértés, két hatóanyagot javasolnak gyermekeknek:
1) paracetamol=acetaminofen [bolti nevén Mexalen, Panadol, Rubophen, BEN-U-RON, Béres Febrilin, Doloramol, Paramax, stb.]. Dózisa: 10-15 mg/kg 4-6 óránként.
2) ibuprofen [bolti nevén Nurofen, Advil ultra, Algoflex, Dolgit, Ibumax, Rapidophen, stb.] javasolt. Nurofenből kúp, szirup és nagyobb gyermekeknek való tabletta is létezik. Dózisa: 10 mg/kg 6-8 óránként.
A Cataflam (diclofenac) cseppet nem javasolják gyermekeknek, Aszpirint pedig tilos használni Reye-szindróma veszélye miatt! A hűtőfürdő egy kőkorszaki módszer, a szülők többsége rosszul kivitelezi, a gyermekek elsöprő többsége pedig nagyon kellemetlennek éli meg. Hűtőfürdőt, testborogatást a nemzetközi szakirodalom nem javasolja, ráadásul önmagában a hűtőfürdő alkalmazása a test hő ismételt, gyors emelkedését eredményezheti! Ha viszont a lázcsillapító nem elég és még így is nagyon rossz a gyermek közérzete, szenved a magas test hőtől, a lázcsillapító beadása után 1-2 órával hűtőfürdőt lehet alkalmazni. Engedjünk vizet a kádba a gyermek derekáig/mellkasáig – olyan hőmérsékletű legyen a víz, mint a lázas gyermek teste! Lassan hűtsük azt le kb. 30 fokra (5-10 perc alatt), miközben locsolgatjuk a gyermek testét és fejét, ebben a langyos vízben játsszon a gyermek kb. 10 percig. Míg egy fürdőzés lehet játékos, addig a törzsborogatás nagyon kellemetlen, nem javasolt.
Ha a gyermek láza megy fel, didereg és fázik, akkor takarjuk be; de lázas állapotban kerüljük a túlöltöztetést, ne takarjuk be vastagon, jól szellőző ruhát adjunk rá, itassuk bőven!
Take home message, azaz útravaló-tudnivaló:
– a láz jóindulatú folyamat, nem betegség, nem okoz agykárosodást/kárt 40 fok felett sem
– a láz segíti a gyógyulást – lázcsillapítóval nem gyorsul a betegség lezajlása!
– akkor adjunk lázcsillapítót, ha a gyermek nagyon szenved, közérzete rossz – mindegy, hogy 38,2 vagy 40,5 fokot mutat a hőmérő, nem ez a döntő, hanem a gyermek közérzete!
– alvó gyereket soha ne ébresszünk fel azért, hogy beadjuk a lázcsillapítót
– ne kombináljuk, és ne váltogassuk 4-6 óránként a lázcsillapítókat
– a lázgörcs elnevezés szerencsétlen: a görcsöt nem magas test hő okozza, és lázcsillapítóval nem is lehet megelőzni vagy megszűntetni. Rémisztő, de jóindulatú tünetről van szó, amely akár 37 foknál is bekövetkezhet, a görcs hátterében bonyolult biokémiai folyamatok állnak.
Dr. Novák Hunor
http://www.facebook.com/drnovakhunor
2015. 06. 02.
Forrás: http://www.pottyoslabda.hu/index.php/fm-egeszseg/442-hibat-kovet-el-a-szulo-ha-rutinszeruen-lazcsillapitot-hasznal
Sok újjat tanultam most