A vaskos répa. Mint a mesében, ahol anyóka fogta apókát, unoka húzta anyókát… és a répát nem tudtuk kihúzni máshogy, csak körbeásva-kiforgatva.
Kell hozzá magyarázat, miért? Na jó: annyira össze vannak gabalyodva, hogy mást nem mertem rá mondani, mint hogy szerelmes répák. Egy 5 éves nagylánynak azért még nem kezdem el magyarázni a Káma Szútrát 😉 😀
Azt elképzelni nem tudom, miért csavarodtak ennyire egymásba a fotón szereplők, de szerintem ez örök titok marad. (Az egy csavarodás oké, értem, hogy útban voltak egymásnak, de ezek annyira sokszorosan csavarodtak, hogy a helyhiányra nem lehet ráfogni.) A szerelem egészen addig tartott, amíg én, a gaz, szét nem választottam őket és nem döntöttem úgy, hogy felkaszabolom a szerelmes szívüket, mélyhűtőben tartósítás céljából. Sebaj, legalább a karácsonyi húslevesbe szerelmes répák kerülnek 😉
Kislányom nevezte el polip répának, mert sok a lába-karja, mint a polipnak. 🙂 Azt mondta, hogy a “kis szőrök” az elfogyasztott hernyók szőrszálai, amit megevett a poliprépa. Pardon, Poliprépa. 🙂 Mezei Polip. 😀 Elmehetne biológusnak. 😀
Khmm, azt hiszem, nagyon sok magyarázat nem kell hozzá, miért is lett ez “fiú” répa. A pornósok megirigyelhetnék méreteit ítélve. 😀
Nem, lány répát nem találtunk még, de kutatjuk rendületlenül. Valahol meg kell lennie a párjának, ha már találtunk szerelmes(kedő) répákat. 🙂
