Egy szó, mint száz: nem a hölgy személye.
Vagyis… de, talán az.
Mert emlékeim alapján “bi” beállítottságú, nem túl szép és békés és nyugodt gyermekkorral a háta mögött. És ő, pont ő vállalja fel a mai modern kor egyik legnagyobb problémáját: hogy a nőnek otthon a helye! Mert okosnak, szépnek, szajhának KELL lenned, hogy boldogulj a világban. Legalábbis az általános elvárás szerint.
Mert ha nem otthon ül, akkor egy hatalmas nagy ribinek könyvelik el. Ha nem csak kötöget-horgolgat, hanem jól is meri érezni magát, akkor szintén egy hatalmas nagy ribi. Ha megiszik egy koktélt és visszamosolyog valakire, húúú, ekkora nagy ribiséget ritkán lát az ember fia! A mai kor felfogása szerint legalábbis. Ez pedig elkeserítő. Viszont ő felvállalta, kimondta – ismeri pár ember, hogy milyen a mentalitása; khmm, hasonló az enyémhez, azaz az én eredeti, régi mentalitásomhoz -, hogy márpedig egy nőnek van joga ahhoz, hogy NŐ legyen, ne pedig házi rabszolga, akin mindenféle dolgot el lehet követni – az aktuális partner kénye-kedve alapján.
Az egyik legnagyobb odamondása a dalnak a következő pár sor:
“Kevés vagy, Ádám!
Nálam van az alma.
Mit ér a kígyód,
(ha) nulla a hatalma?!”
Kevesen tudják, hogy ez a – szerintem – szenzációs dallam Oláh Ibolyától származik, viszont a szöveget – ami szintén nagyon üt még a mai napig is, pedig nem tegnapi a dalocska – Orbán Tamás írta.
Hogy ki is az az Orbán Tamás? Az EMI művészeti igazgatója, dalszövegíró, producer… stb. Jó koponya, no! 🙂 (Honlap: http://www.orbantamas.hu)
Oláh Ibolyát be kell mutatnom? 🙂
A teljes dalszöveg ITT.