bopciblog

Gyerekkoromban a belvárosban volt az első gofris. A Centrum áruház alatt (Piac utca), bal oldalt, egy kis bódé-szerűségben. Mindig szerettem arrafele sétálni, mert ugyan nem volt rá pénzünk – nem vagyok milliomos csemete -, viszont már az illatért is megérte. Hát ezért készült. 🙂 Miért laktózmentes? És miért gofri? És miért isteni? Ráadásul hogyhogy olcsó… Tovább »

Az alábbi torta egy keverék abszolút mértékben, hisz innen is, onnan is vettem hozzá dolgokat. (A tyúkok alól is, a kerítés mellől a földből is, meg a konyhaszekrényből is. :D) Eredetileg másféle tortát akartam csinálni, de ez sikeredett belőle. Mivel a Picim szó szerint tetőtől talpig dugig van kiütéssel, “kénytelen” voltam száz százalékig laktózmentesre készíteni… Tovább »

Van a klasszikus, a kultikus, a NagyonFilm, a Vissza a jövőbe. Ennek a második részében Doki 2015. október 21-re viszi vissza – miket is beszélek? előre! – Martyt. Ám mostanra tudjuk, hogy merőben más képet mutat a filmbéli jövő, mint a valóság. Milyet is? 🙂   Íme, a dátum. Ez rendben. Idáig stimmel – biztos… Tovább »

Hoztam egy kis esti verset-mesét, Nemes Nagy Ágnes néni írta, a címe: Gesztenyefalevél. Csüccs le minden kisgyereknek, nagy gyereknek, apukának, anyukának, nagymamának, nagypapának, és a legnagyobb testvér, aki tud olvasni, felolvashatja! 😉 A vers végén pedig találhattok egy kis kifestőt. 🙂 Íme a versike: Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél   Találtam egy falevelet, gesztenyefa levelét. Mintha… Tovább »

Igen, már itt az ideje, hogy készülj a karácsonyra – feltéve, hogy interneten akarod megvenni az ajándékokat, illetve tartasz attól, hogy a háromszázezres tömegben, ami ellepi a bevásárlóközpontokat karácsony előtt, pont nem fogod megtalálni azt, amit szeretnél. Én is nekiálltam hát kutakodni. Mert kb. két hónap, és itt a karácsony. A külföldi honlapokon pedig pont… Tovább »

Most, hogy a huszadik adag ruhát is betettem a mosógépbe(hajszál pontosan éjfélkor), aztán kiteregettem, beidőzítettem a mosást, a szárítógépet ma tizennyolcadjára elindítottam, eszembe jutott Mw5 írása, hogy ő is napi 3x mos, 9 kiló ruhát. Szegény gépezetek! 🙂 Ha lenne lelkük, egyértelműen ráfognám, hogy lelketlen dög vagyok. De nagyjából csütörtök reggel óta nem értem odáig,… Tovább »

Nem szépítem, a süti egyben nem túl bizalomgerjesztő. Konkrétan úgy néz ki, mint aminek a tetejére egy szétfolyt és megpörkölt agyat raktak. Ám ha beleharap az ember… valami isteni, mennyei ízkombináció bontakozik ki, amit elsőre nem is lehet beazonosítani, mi az, csak azt érzi a kóstoló, hogy még-még-méééég! Hogyan is született a süti? Csinálni akartam… Tovább »

Az amerikaiak tudnak élni! 🙂 Ezt tudjuk mindannyian, viszont hogy nemrég itt járt az egyik fő-fő, nemzetközi sztáruk, aki a cukrászok egyik fő-fő királya (igen, Buddyról beszélek), előtérbe kerültek a hazai cukrászoldalakon a fondanttal bevont, ehetetlenül cukros, ám csodaszép torták. A kisebb, kevesebb inzulinfelhasználással működő ilyen sütik egy része a cupcake. Íme egy olyan csomag… Tovább »

Nem, egyáltalán nem akartam, de tényleg nem! Én nem akartam venni a nagylányunknak telefont! Esküszöm! De megvettük neki tegnap. Fogalmam sincs, mi lesz innentől kezdve. Ja, részemről visítás és non-stop aggódás, hogy el ne hagyja, ki ne használják, el ne lopják tőle, stb.   Mert sejtem, hogy csivitelni fog megállás nélkül a barátnőivel – akik… Tovább »

  Van úgy, hogy az ember annyira fáradt, hogy ökörségek jutnak az eszébe. És vannak pihent agyú emberek is. Sőt, olyan is létezik, hogy humorizálnak a mérnökök, és például ilyen magasfeszültségű vezetéktartókat gyártanak 🙂                                  ... Tovább »