Sok tortát kellett – volna – készítenem, konkrétan hatot. Igen, hatot, egy alkalomra. De a végére csak 3 készült el, mert apa rám parancsolt, hogy eddig és ne tovább! (Így most is ott van, még betöltetlen állapotban egy kakaós piskótatorta alap, amit majd be fogok tölteni valamikor. Még nem tudom, mikor és mivel, de töltve lesz és kész. :))

A három torta, ami elkészült (akik játszottak a facebook-on velem, azok tippelhettek, de itt az eredmény leírva):

1. Apucinak a túrós torta (ilyet kért)
2. Nagylányomnak az Oreo torta (mű-oreo keksszel, mert az olcsóbb volt)
3. Kicsi lányomnak pedig az epres-joghurtos torta (ami eredetileg mascarponés-málnás lett volna, ám utolsó pillanatban találta ki, hogy változtatni akar)

Az Oreo torta tényleg hirtelen ötlettől vezérelt kutymászolás lett. 🙂 De találtam egy cukrász-receptet rá, így egy fokkal könnyebb lett. Hozzáteszem: én nem szeretem az oreo kekszet, sem a krémet, sem  magát a kekszet – inkább Pilóta párti vagyok még mindig -, ám ha feltétlenül választani kell, akkor inkább magát a keksz részét eszem meg. Semmi mást. Bizony, én lekaparom a krémjét és úgy eszem, krém nélkül.

Az Oreo tortáknak két változata van (készítés szempontjából legalábbis): a sütött és a hidegen készülő. Én költséghatékony módon saját magam sütöttem az alapját. Így tehát a sütős alapot fogom most megmutatni. 🙂

Ilyen volt “frissen”, hűtőbe tétel előtt. Látszik is a tortaforma karimája. 🙂

Oreo torta – sütős változat

Hozzávalók:

• 4 tojás
• 3 ek cukor
• 2 ek liszt
• 3 ek holland kakaópor
• 1 ek olvasztott vaj
• fél kiskanál sütőpor

Krém:

• 25 dkg mascarpone
• 2 dl habtejszín
• 15 dkg porcukor
• kevés vanília aroma
• + morzsa, ami a sütiből marad (lásd a leírást)
• 10 g zselatin por (a tortazselé nem jó!)
• fél dl víz

Tetejére:

• 6-8 db Oreo (vagy másfajta, utánzat) keksz

Elkészítés:

1. A tojásokat a cukorral felverjük, hozzáadjuk a lisztet, a kakaóport, a sütőport és a vajat. Egy 23 cm-es kapcsos tortaformába öntjük, 175 fokon megsütjük. Igen, elég kesernyés lesz hirtelen, önmagában kóstolva, de a krém nagyon édes, úgyhogy jó ez így! (Az eredetiben nincs is liszt, csak kakaópor, tojás, olaj, meg egy nagyon kevés cukor.)
2. A tészta tetejét egyenesre vágjuk, a levágott darabokat elmorzsoljuk. (Na ennél a mozzanatnál van, hogy ha nem elég kemény a tészta, akkor bajos lesz a morzsolás; ja, és teljesen ki kell hűlnie hozzá, nem lehet langyos.) Kb. 2-3 cm vastag maradjon a tészta! Visszatesszük a karimáját a formának, és félretesszük.
3. Egy tálban felverjük a habtejszínt. Vigyázat, nehogy túlverjük, mert akkor vaj lesz belőle!
4. Egy másik tálban a porcukrot alaposan kikeverjük a mascarpone-val, ízesítjük vanília aromával (elhagyható), óvatosan összeforgatjuk a felvert tejszínnel, majd a morzsolt tésztával. Vigyázat, törik! Hozzákeverjük a langyos vízben feloldott zselatint. (Fontos, különben nem fog összeállni a krém!)
5. Ezt a fehér, könnyű habot kenjük a tésztánkra, és a hűtőben legalább két órát állni hagyjuk. A tetejére tehetjük, ha maradt ki, kevéske habot, és belenyomkodjuk a félbe vágott kekszeket, megszórjuk még egy kevéske kekszdarabbal. Ha nem maradt ki hab, sőt, a gyerekek is kinyalakodták a tálból a maradékot, nyugodtan lehet sima, szimpla tejszínhabot rányomni (bár én csillagcsővel nyomtam, a másik torta túrós-vaníliás krémjét), és abba bele lehet állítani.
6. Tálalás előtt nagyon óvatosan levesszük a karimát a tortáról.

Nincs jobb képem 🙁 Tényleg elfelejtettem a nagy gépet vinni, ez meg telefonnal van. Akik like-olják a facebook oldalt, azok tudják, miről beszélek. 😉 Szóval hajrá, aki nem tette, like-olja nyugodtan! 🙂