Ez azért született meg, hogy legyen mit adni a fáradtan hazatérő naccsaládomnak <3 Mert mint mindig, amikor a Picim elalszik, szokásom sütni nekik valami nagyon fincsit. Igénylik is 🙂 Mert anya egyben Nagyi is, Dédi is (mindannyian az angyalkákkal laknak sajnos), úgyhogy pótlólag mindent elkövetek értük, hogy ne érezzék a hiányát a felmenőknek.
Pici Katicám – aki nem annyira pici már 🙂 – mostanában majdnem mindegyik süti megkóstolása után mondja, hogy “anya, te csinálod a leges-leges-legfinomabb sütit a világon!”.
Az asztalon kint maradt egy pohár tej. Hagytam megaludni teljesen. (Igen, bizony, nincs túl meleg a konyhában nálunk, fűtésnek a sütőt és a szárítót szoktuk használni télen. Nyáron ellenben annyira nagy a forróság, hogy bírhatatlan, mert lemez a tető.) Mialatt azon morfondíroztam, hogy mit is csináljak belőle, beugrott, amit a dédmamám mondott, hogy az aludt tejet használták a háborúk után (mindkettőt túlélte) a sütéshez, mert olyan puha és fújós, hogy nem pótolja azt a bolti élesztő.
Hozzávalók: 6 db-ra
Töltelék:
Tetejére:
Elkészítés:
1. hozzávalókat összegyúrjuk, és letakarva bő egy órán keresztül kelesztjük. Pillekönnyű tésztát fogunk kapni, ami hozzá is ragad a kezünkhöz, de ilyennek kell lennie. 🙂
2. Lisztezett deszkán nagyon vékonyra (kb. 2 mm) kinyújtjuk, ráhelyezzük a virsliket:
3. Megkenjük 1-1 ek mustárral és a tetejére tesszük a sajtot. Így:
4. A tészta alsó felét ráhajtjuk a virslis részre, jó alaposan lenyomkodjuk a közöket, és felvágjuk csíkokra. A tetejét bevagdossuk, megkenjük tojással.
5. Letakarva 20-30 percet kelesztjük a sütőpapírral bélelt tepsiben, majd 175 fokon kb. 30-35 perc alatt készre sütjük.
