Azért vidéki, mert a lehető legvidékebben főtt. Az igazi húst pedig garantálom, hogy tényleg az, hisz a saját kucinkból készült. A káposzta ugyan bolti volt – nem szoktunk savanyítani; valahogy nem fűlik a fogam a pucér lábbal való káposzta taposáshoz -, meg a rizs is, de a leves lényege saját termés.

Korhely levesnek is szokták nevezni, ám annak nem tudom a pontos elkészítési módját, így nem mondom rá, hogy az. (Lehet, hogy azt is pontosan így kell készíteni…)

Vidéki káposztaleves

Hozzávalók:

• egy jó nagy disznó (200 kilós volt) egyik körme
• ugyanazon disznó 1 nagy szál kolbásza
• kb. 80 dkg savanyú aprókáposzta
• 4 marék rizs szárazon mérve
• fűszerek: csípős paprika, só, bors, fokhagyma, babérlevél
• sűrítéshez: 2-3 ek liszt, kis doboz tejföl

Elkészítés:

1. A körmöt alaposan megtisztítjuk, és feltesszük főni (nekünk após feldarabolta, amikor vágva volt a kucink) hideg, sós, babérleveles, fokhagymás vízben.
2. Ha felfőtt, kis lángra kapcsoljuk (ez kb. fél óra) és hozzáadjuk a savanyú káposztát. (Én nem szeretem kinyomkodni, de nem állt a levében.) Alaposan összekavarjuk, hozzáadjuk a feldarabolt kolbászt, lefedjük újra és kb. 40 percen át lassú tűzön főzzük. Beletesszük a megmosott rizst, és 20 percig főzzük.
3. Végül paprikás habarást készítünk: 1 kiskanálnyi paprikaport, 2-3 ek lisztet és a kis doboz tejfölt összekeverjük, csomómentesen, teszünk hozzá kevéske főzőlevet (már ha maradt :D), és legalább 5 percig forraljuk.

Jó étvágyat! 🙂

Hogy ez a mennyiség mennyire elég? Mi öten vagyunk, és túlságosan is jól laktunk vele. 🙂