Békebeli kemencés életérzés: narancsos-csokis tekercs

Ez a tekercs hajszálpontosan úgy néz ki, mintha egy kemencében sült volna. Na jó, egy árnyalattal halványabb. Be kell vallanom, fogalmam sincs, hogyan sikerült, ezért inkább leírom, hogy mi volt a dolog menete, hátha valaki tud felvilágosítást adni róla. 🙂

A kelt tészták, kalácsok általában vasárnap kerültek nálunk az asztalra gyerekkoromban. Dédmamám is, nagyikám is tökéletesítette a kalácsok, kuglófok, tekercsek elkészítését azalatt a pár évtized alatt, amikor is ők csinálták a családnak. Dédpapám ugyanis a piskóta alapú, vagy kevert tésztákat konkrétan semmibe nézte. Ő úgy nevelkedett, hogy csak a kelt tészta a tészta, azaz a sütemény, így dédmamám kénytelen volt azt készíteni. Hajdúsági parasztgyerek volt. 🙂

Békebeli narancsos-csokis tekercs

Hozzávalók:

Töltelék:

Elkészítés:

  1. A tészta hozzávalóiból egy kelt tésztát dagasztunk, legutoljára a vajat hozzáadva. Lehet zsírral is helyettesíteni, csak olvadt legyen, az a lényeg. Letakarva 1 órát hagyjuk kelni. (Ajánlatos nagy vájlingot elővenni hozzá.) Amíg kel, elkészítjük a pudingporból és a tejből (a cukor nélkül) a pudingot, a végén belekeverve a narancs héját, és hagyjuk hűlni.
  2. A megkelt tésztát ujjnyi vastagra nyújtjuk lisztezett deszkán, megkenjük a vanília pudinggal, majd megszórjuk kakaópor és porcukor keverékével. Feltekerjük és 180 fokos sütőben készre sütjük. Nem kell megkenni semmivel. Ha bírjuk, ki lehet várni a teljes meghűlését is – nem biztos, hogy fog menni 🙂 -, és két-három ujjnyira szeletelve kínálható reggelinek. Vagy bárminek. Tökéletes! 🙂

Címkék: , , , , , , ,
Tovább a blogra »