Óriáscsigák. Legyenek nálunk? ;)

INGYEN ELVIHETŐ! 
Találtam  a facebookon egy kiírást. Egy megosztós kiírást, és eljátszottam  a gondolattal, hogy márpedig én sikítok, mert nekem  kell egy ilyen állatka. Íme az eredeti:

Egy nagyon kedves barátnőm nagyon hülye volt, ezért random 5 afrikai óriáscsigából lett nagyságrendileg 50 db. (Nem darabolás, hanem szaporodás következtében)
Akit érdekelnek ezek az undorító vackok, az üvöltsön, és annyit kaphat, amennyit csak szeretne. Haszonállat is lehet, ha úgy tetszik: amennyiben rendesen eteted, és megnő szép nagyra, már csak meg kell várnod, hogy megdögöljön, és a kifőzött házát cuki kis virágcserépként hasznosíthatod újra. (Nem kell sokat várni, kb 3 évig él fogságban.)
Nem eszik sokat, nem hangos és tulajdonképpen teljesen igénytelen, úgyhogy aki lusta normális állatot, növényt, vagy gyereket nevelni, és nem hányja keresztbe a terráriumot, ha meglát egy ilyen puhatestű achát szart, annak teljesen ideális “kiskedvenc”.
Amennyiben Te a normális emberek táborát erősíted, és nem szeretnél a lakásodban visszataszító lényeket tartani, úgy kérlek oszd meg ezt a kis szösszenetet, hátha valamelyik aberrált ismerősöd viszont de.
Ja és a lényeg: szeretik a sört, kevéssel is beérik, és amint berúgnak, viszonylag szórakoztatóak tudnak lenni.
VEGYÉTEK ÉS VIGYÉTEK!

Akinél lehet jelentkezni: Garay György

Vajon mit szólna Férj, ha hazaállítván azzal szembesülne, hogy Nej éppen egy pár ilyen aranyos, csúszó-mászó állatkát szeretget nagyban?

Nos, első körben valószínűleg az udvarra vágná ki őket.

Aztán újra – mert Nej minden egyes alkalommal visszahozná szerencsétlen jószágokat.

Emellett – tudván, hogy van pár doboz lejárt szavatosságú sörünk a kamrában; ennyire piszokmód alkoholizálunk, hogy ránk romlik 😀 – valószínűleg rá lehetne venni, hogy engedje őket egy pici ideig nálunk élni. Majd én etetném-itatnám őket. (Meg leszerződnék valamelyik sörgyárral, hogy el tudjam látni őket sörrel. Tiszta Durrell-regényhős lenne mind, még ha nem is Rosy névre hallgatnának a szegény csiguszok…)

Hogy az a “pici idő” mennyi lenne pontosan, fogalmam sincs. Van, aki szerint egy kézen meg lehet számolni, bruttó hány évet élnek, van, aki szerint a kutyákkal hasonlatos az életút görbéjük hossza, de hát emberekre sem lehet mondani, hány évet élnek tutibiztosra.

A Domestossal is le kellene majd szerződnöm, azt hiszem. A csiga ugyanis – köztudottan – nyálkás állat. A nyálkát pedig az emberi teremtmények nem csípik istenigazából. Így hát muszáj lesz állandóan takarítanom. (Nos, Férj szerint azért nem vagyok tökéletes, mert nem tartok klinikai tisztaságot. Zsaroljam meg, hogy vagy csiga és Tökéletes Nő, vagy kupigyártó kisiparossá avanzsálom magamat és nem lesznek csigák? 😀 )

Csigákra fel! 🙂