Egy megosztott cikk miatt elkezdtem gondolkodni, hogy milyenek is vagyunk mi, magyarok. Sokan elvesztettük a reményünket az életben, a becsületességben, az emberségben. Emellett vannak olyanok, ám nagyon-nagyon kevés számban, akik még emberek tudnak maradni.
Ez számomra csodálatos dolog, hogy nem veszett ki ebben a komor világban az emberség, az egymáson segítés, a becsületesség. Bár nem vezető hír lenne az ilyen, hanem mindennapos dolog! Bár elérnénk oda, hogy az emberek egymást segítik, nem pedig gáncsolják!
Mert van az öreg Mariska néni, aki egész nyugdíját hagyja el, azaz lopják el tőle, és nála azért nem mindegy, hogy a villanyszámláját be tudja-e fizetni, a szívgyógyszerét ki tudja-e váltani, vagy a szolgáltató kíméletlenül kikapcsolja nála a villanyt, a tévés vetélkedőt se tudja nézni a régi, fekete-fehér tévéjén, vagy életben marad-e az életmentő gyógyszerei nélkül. Itt másról van szó, és hatalmas nagy tisztelet a megtalálónak!
Fodor István a Fodor Cukrászdák teljes vasárnapi bevételét pénztárszalaggal együtt elveszítette hétfőn reggel Kecskemét hagyományos villanegyedében, a Honvéd kórház melletti utcában.
A pénztárszalagon szereplő cím alapján egy becsületes megtaláló a lakcímére elvitte a teljes összeget, amelyet az otthonlévő gyermekének átadta. A gyermek a meglepetésében meg sem kérdezte a becsületes megtaláló nevét, így viszont rejtve maradt, hogy ki volt az a tisztességes ember, aki visszavitte az elvesztett bevételt.
A Fodor Cukrászdák vezetője, ifj. Fodor István és a cég összes dolgozója szépen kéri a becsületes megtalálót, hogy adjon életjelet magáról, hogy legalább megköszönhessék ezt a nemes tettét!
A megtaláló jelentkezését a 76/497-545-ös telefonszámon várják!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: