Megtörtént ama nagy eset, hogy Férj lebetegedett. Nem ám kicsit, hanem nagyon. Ezzel együtt nyűgös, fáradt, rekedt a hangja, világát nem tudja, az ég miért kék, a fű miért zöld, és társai. Nej elcipelte orvoshoz. Ellentmondást nem tűrő hangnemben és mozdulattal ütöttem be a számokat, hogy háziorvosi rendelésre óhajtom a delikvenst bepakolni a rendszerben. Hazaérkezvén… Férj bepakolva az autóba, adjadnekijajjdenyomomagáztbetegetviszek!, és beteg pont sorra került, mire odaértem vele.
Betegnek orvos szerint semmi baja – ezzel tudnék vitatkozni: sápadt, köhög, csúnyán, világát nem tudja, szédeleg, én pedig majd’ megzabálom, annyira cuki és aranyos… csak hozzámentem valamiért! <3 -, de azért papírt kapott. Receptek a kézben, gyerekek visítanak, oké, gyógyszertár majd délután. Aztán majd este. Aztán majd holnap. Holnap pedig: hol a bankkártya? És a hitelkártya?
Eltűnt. Elveszett. Nem találjuk. Sehol, de sehol! Még három-négy-öt napja megvolt, azóta pedig tokostul-mindenestül eltűnt. GPS nem tud odanavigálni – mi a fenéért nem gyártják nyomkövetővel ezeket a kütymőköket, ha már mindenbe tesznek, a bankkártyákban miért nincs? -, és semmiféle gondolatátvitelre nem reagál. Gonosz dolog tőle. Én pedig most annyira örülnék némi telepatikus képességnek! De nem, nem hajlandó semmi ilyesmire. 🙁
Úgyhogy most várunk. A csodára, vagy nem tudom, mire. A hűtőben nincs. A kukát végignéztem. A mosógépet is, kívül-belül. A fagyisdoboz, a játékos ládák, kedvenc plüssmackó hasa felvágva… minden átkutatva. De se híre, se hamva.*
Fotó: haon.hu
*: Azóta megtaláltam, egy olyan helyen, ahova nem a gyerekek dugták el és nem is én 🙂 Mondjam azt, hogy a csoda én vagyok személyesen? 😉
Köszönöm, hogy elolvastad! 🙂
Ha tetszett, szívesen fogadom a like-okat! Ha megosztod, köszönöm szépen! 🙂 Ha szeretnél egy nagyon jó facebook csoport tagja lenni, akkor azt ITT megteheted.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: