1.0bopcibloghttps://bopci.cafeblog.hubopci bloghttps://bopci.cafeblog.hu/author/civisnoegyletfreemail-hu/<p>Gondoltam egy merészet. Annyira merészet, hogy én biz' ama hegynek nevezett izére felcammogok négykerékkel a hétvégén. Sarjakkal és Férjjel felszerelkőzve.</p> <p>Tegnap délután már jéghidegnek éreztem minden porcikámat, estére lázig és hányingerrel vegyített hű-a-francba-megmozdulni-se-tudok érzésig. Éltem a gyanúperrel, hogy nem masírozom én fel Tokajba.</p> <p>A helyettesítő doktornő bő fél óra várakozás után - a hideg padon ülve - kiderült: nincs is bent. Hurrá! Ha addig nem lett volna, addigra sikeresen összeszedtem egy felfázást. Egye fene, sorszámhúzás az asszisztenshez.</p> <p>Asszisztenshez bepofátlankodott addigra nagyjából a fél kínai hadsereg - azért nem szovjet, mert nem tudom, melyik a nagyobb létszámú -, háziorvost helyettesítő hölgy megérkezett.</p> <p>Cirka egy órás várakozás közben megtudtam:</p> <p>- az alacsony vérnyomás magas pulzussal nem nyerő dolog</p> <p>- a maszek munkáltatók kirakják a munkavállalót a kapun kívülre, ha mentőt kell hozzá hívni</p> <p>- a háziorvos - az eredeti - el se olvassa a kezébe nyomott papírt/zárójelentést</p> <p>- ez általában utólag derül ki</p> <p>- hogy hova kell/nem kell beutaló, egy olyan dolog, amit nem tud se a háziorvos, se az asszisztens</p> <p>- ha nem megy oda reggel fél 7-re a beteg az SZTK-ba, nem látják el aznap; a kés elfér a hátában nyugodtan; ha nem tetszik, menjen át másik városba</p> <p>- baromira nem csípem a hosszú várakozási időt</p> <p>Az asszisztenshez bejutva elregéltem a diagnózist, hogy mit vettem be rá (sarjaknak kiírt gyógyszert), erre egy feleolyan erős gyógyszert írt ki, mint kellene. Kötöttem az ebet a karóhoz, hogy ha az a 2*500 mg az alap, amit beveszek (3-szor per nap), akkor ne adjon már 250 mg-ot 2x egy nap.</p> <p>Megelégelte a dolgot, áthívta a doktornőt.</p> <p>Doktornő úgy kezdte, hogy a 250 mg még gyereknek is kevés, a tünetek alapján pedig nekem "felfele sugárzó medencegyulladás"-om van, amivel kórházban lenne a helyem, mert nem játék. És hétfőn - ha kibírom addig -, uh-ra menjek. (He?!) Hozzátette, hogy inkább úgy készüljek: bármikor indulni kell az ügyeletre, mert vese... valami várható. Kedves... Eddigre már tudatosult bennem, hogy agyő Tokaj van.</p> <p>Az éjszaka hanyagolandó. Két kezem és két lábam van, mégis kevésnek tűnt az összes ujjam a káromkodások számlálásában, amit kiejtettem a számon. Nem, nem a széthagyott legókba léptem bele.</p> <p>Szóval most nyomkodom ezerrel az ágyat, és nem tudom eldönteni, a háromszor(!) egy Cataflam - plusz a titokban bekapkodott többi fájdalomcsillapító - mellett melyik bennem az erősebb: a düh vagy a tehetetlenség érzése az aúúúú!-k mellett...</p> <p>Az időjárás pedig gyönyörű: süt a nap, nincs se túl meleg, se túl hideg, az eső sem esik, enyhén felhős az ég... Jaaaajjjj! :(</p> <p> </p> [caption id="" align="aligncenter" width="600"]<img class="" src="https://bopci.cafeblog.hu/files/2016/05/tokaji_borvidek_l_1.jpg" width="600" height="337" /> Fotó: http://www.boraszportal.hu[/caption] <p> </p> <p> </p>richhttps://bopci.cafeblog.hu/files/2016/05/tokaji_borvidek_l_1-150x150.jpg150150