bopciblog

Egy facebookon talált bejegyzés elgondolkodtatott. Igaz, hogy letettem a KRESZ vizsgát sikeresen, az EU-vizsgán is atmentem kanyar nélkül (állítólag szigorú vizsgabiztos volt, előttem-utánam sokan buktak), de értetlenül állok az eset előtt.   A múlt héten volt már szó a betegszállításról. Volt szó profikról,most jöjjön a legalja.A K**-2**-es bontószökevény 20 cm-re előttünk kanyarodik be a klinikán…. Tovább »

Van egy sofőr ismerősöm. Tulajdonképpen sok van, de ezzel az adottal a minap beszélgettem, és – nincs rá szebb kifejezés – elég erőteljes hasfájást okozott, amennyit nevettem a következő történeten:   Utas felszáll: – Kérek egy buszjegyet! – Azzal nem tudok szolgálni, de vonaljegyet adhatok. – Ööö… oké. A Kölcsey Központig mennék. – Oda nem… Tovább »

Van nekem egy bácsikám. Az a tipikus amerikai nagybácsi, akinek nincs gyereke, viszont itt vagyok neki én, akit már kisgyerekként bevitt a kulisszák mögé. Egy olyan nagybácsi, aki színházba hurcolt magával, vele láttam először a Mario és a varázslót – nagyon utáltam -, a Háry János Örzséjével pedig össze is barátkoztam, és megállapítottam, hogy én nem… Tovább »

Most minden híradás a bevándorlókkal van tele. Én, mint családanya két nagyon alapvető dolgot szeretnék megkülönböztetni: vannak a menekültek és vannak a semmirekellők. Ez a két embercsoport teljesen külön kezelendő. Mert mi van, ha valakinek a házát elkezdik lebombázni, és jobb esetben túléli családostul, ám minden vagyona odaveszik? Ők ténylegesen menekülnek, az életükért, és a családjuk… Tovább »

Meglestük a Ködszínházat. Mit mondjak, nagyobb kaliberű képeket, videókat vártam. Maga az ötlet nem rossz, hogy vízre van kivetítve, de azért… hát egy kicsit jobb is lehetne. A magasság, amire fellövi a vizet a fúvóka, az tekintélyes (van benne pár bar nyomás), de én tudtam volna még überelni. 😉 Persze nem én terveztem. Még el… Tovább »