bopciblog

Avagy így mulatunk mi – a másik kárán 😉 Ezeken a fotókon nem lehet dűlőre jutni: sírjunk vagy hasunkat fogva nevessünk 🙂 Ha 5 perc nevetésre vágysz, íme!                                             Forrás: facebook      ... Tovább »

Tudom, tudom, a 11 után a 12 következik, de most értem odáig hogy el is tudom készíteni az asztaldíszünket, mert megjött minden hozzávaló. 🙂 Anno az egyik baráti körből való esküvőn láttunk ezekhez hasonló dolgot, és az jutott eszünkbe: nekünk EZ kell majd a saját esküvőnkre. Majd nekiálltam – időpont kitűzése után – a kutatgatásak,… Tovább »

Először is nagyon szépen köszönöm, minden, itt-ott reagáló, segítő ember hozzászólását, akik billentyűzetet ragadtak, hogy írjanak! 🙂 Millió hála érte! Soha nem gondoltam volna, hogy egy bejegyzésem ilyet indít el, ennyien próbálnak meg segíteni! 🙂   Most pedig jöjjön az, ami ma kiakasztott. Találtam egy környékbeli dekoratőr céget. Nincs messze, pár esküvői fotójuk van fent… Tovább »

Húsvéti ajándék gyanánt a dekoratőrünk írt egy üzenetet, hogy nagyon sajnálja, de le kell mondania, hogy segítsen nekünk a lagzin. Jaa, hogy pár hét múlva esküvő? És ennyivel hamarabb nincs olyan dekoratőr, aki kedves lenne és segítene? Hát… nem mondok én rá semmi rosszat, de egy pöppet rosszul esett a dolog.   Nem azzal van… Tovább »

Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy egy svédasztal jellegű dolgot szeretnék létrehozni. Ma, miután bezsebeltem egy elég tetemes mennyiségű elismerést a dekoratőrünktől, nekiálltam pontos tervet készíteni arról, hogy mégis mi várható az asztalunkon.   Mert lesz egy külön asztalka, ahol incsi-fincsi dolgok leszek. A csokiszökőkút volt eredetileg tervben, de hát ugye abba valamit mártogatni is kell…. Tovább »

Azt is mondhatnám, hogy akasztották a hóhért. Mert azt kb. mostanra mindenki tudja, hogyan jártam a ruhával. (Több ezer közül a harmadik dolog, aminél csalóba futottam, pont ennél. Részletes bejegyzés itt.) Párom kijelentette, hogy na márpedig kölcsönözni NEM fogunk. Mert drága. Inkább elégedjek meg egy kosztümmel, amit hajlandó megvenni, még akár negyven ezer forintért is,… Tovább »

Hogy hogyan is állunk? Hát, mit mondjak… nem, nem ért utol a para, de elég furcsa az összes hozzávaló. Na de kezdjük a felsorolást: A koszorús lánykáknak a ruha megérkezett, hármójukra rá volt már adva. (Közülük ketten nagyon örvendeztek neki, a harmadik túl kicsi még efféle hangos és látványos érzelemnyilvánításhoz.) Szerelmemet el tudtuk huzigálni öltönyös… Tovább »

Az esküvők egyik legfontosabb alapeleme a torta. Nincs mit tagadni, a násznép legnagyobb kíváncsisága ez a két dolog szokott lenni: milyen a menyasszony ruhája (és mennyire néz ki benne szuperjól), és milyen a torta. (Jelentem a fejem elülső fele inkább hasonlít a rákhoz, mint a saját színemhez. Elkezdtem a barnulás rögös útját. Mert a bányarémek… Tovább »

Kisebb – nagyobb – “hisztik” árán eljutottunk oda, hogy apa észrevette: talán mégis csak kellene egy hely, ahol meg lehet tartani az esküvőt. Azaz a lagzit. Mivel esze ágában sincs egy árva petákot sem kiadni érte – ebbe a telefonköltség is beletartozik -, muszáj nekem kezembe venni ennek az elintézését. Is.  Első ajánlat: tegnap végre… Tovább »

Kezdek besok(k)allni. Sejtettem én, hogy nem lesz könnyű fotóst keríteni, meg helyet se, de hogy nekem kell mégiscsak keresni, mert akit én akartam, az nem ér rá…?! Na jó, hát ez egy jó kis… nem tudom, de nem volt jó hír. (Pofára esés?) Persze apa jött a szövegével, hogy minek? sokba kerül! tudod, mennyit elkér egy… Tovább »