bopciblog

Ez egészen egyszerűen azért készült, mert reggel azt mondta apa: azt a megbontott joghurtot süsd meg valami sütinek! Hát megsütöttem. Ilyen lett. Mint mostanában kiderülthetett számotokra, nekem a fehércsoki – vagy bármilyen, de csoki legyen – jelenleg elég sokat szerepel a repertoárban. Az oka elég prózai: jófajtát tudtam beszerezni a múltkor. 🙂 Finom, égés helyett… Tovább »

Anno, még 1981-ben készített az én drága anyukám egy sütit – akkor voltam 4 hónapos, gigászi nagy kék szemekkel, és általánosságban full cukisággal. Finom volt, bár a gázsütőben mindig kiszáradt egy kicsit, ám nem is frissen kellett fogyasztani, hanem pár naposan. (Khmm, khmm, soha nem bírta ki szegény süti, hogy kellően megpuhuljon, túl hamar elfogyott… Tovább »

Íme egy újabb bögrés kreáció. Történt, hogy egy kissé nagyobb darab sütőtököt találtam venni, mint ami két tepsibe belefért volna, de eszem ágában sem volt a maradékot kidobni, még a kuciknak sem akarom odaadni. Mert ilyen gonosz, önző dög vagyok. 😀 (Pedig meg vannak számlálva a napjaik…)   A szemembe ötlött pakoláskor, hogy hoppá, hiszen… Tovább »

Hogy miért jó? Mert brutálisan finom, sütni sem kell hozzá, és lehetetlen elrontani. Hogy mire kell vigyázni vele? Az egyik alkotóelemére*, hogy ne legyen benne alkohol – nekünk volt, úgyhogy az éjszakai száguldozás kilőve. Mire még? A gyerekek nehogy a saját ágyukba varázsolják az egész tortát, mielőtt megennénk, mert onnan nehezebb összekaparni. Főleg, ha még… Tovább »

Gyerekkoromban a belvárosban volt az első gofris. A Centrum áruház alatt (Piac utca), bal oldalt, egy kis bódé-szerűségben. Mindig szerettem arrafele sétálni, mert ugyan nem volt rá pénzünk – nem vagyok milliomos csemete -, viszont már az illatért is megérte. Hát ezért készült. 🙂 Miért laktózmentes? És miért gofri? És miért isteni? Ráadásul hogyhogy olcsó… Tovább »

Ez a hot-dog csak azért készült, mert a múltkor a Metroban rácuppantam a fűszeres állványra. Arra az új fajtára, amit most mindenhol hirdetnek, hogy műanyag, 130-250 Ft közt van egy darab belőle, és az mennyire jó, adnak érte matricát, pontot, bánatos harcsafejet, mindegy, mit, csak vedd meg! 🙂 Speciel én a megvétel után láttam a… Tovább »

Ilyen lágy, krémes szósszal/mártással még nem főztem csirkét! Főleg nem úgy, hogy ennyire finom legyen. Nem, ez nem hülyeség, tényleg olyan szinten lett finom, hogy elcsodálkoztam rajta. De megvan ám a titok nyitja, hogy is kell csinálni! 😉 A hűtőben ott árválkodott egy egész csirkemell filé, én pedig féltem, hogy meg fog romlani. Úgyis fel… Tovább »

A következő keksz – mint sok más dolog manapság a gasztro- és egyéb blogokon – a hidegről szól, és arról, hogy ugyan még csak október eleje van, közeledik a karácsony. Tény, hogy kevesebbet kell aludni a Jézuskáig, mint mondjuk áprilisban 🙂 De a levegő hűvösségén, a köd, az eső megjelenésén, és a “nem szeretem”-időn is… Tovább »

Bizony, itt a hó vége nálunk is, nem csak máshol. Ugyan készültem én nagyon finom paprikás krumplival, amibe belepakoltam a mélyhűtőből előbányászott (vagyis csak kiemelt) lecsókolbászt, ami az odapakolt dobozos gyógyteák alatt volt (a gyerekeim ismét alkottak), ám derült égből villámcsapás: miután beletettem a hamiba, olyan büdös savanyú szagot árasztott, hogy ki kellett nyitnom az… Tovább »

Nem sokkal négy óra előtt eszembe jutott, hogy ha apa elhozza a nagylányt a suliból, csak kellene neki csinálni valami nasit. A túrófánkot imádja, a körte a kedvenc gyümölcse (érik is jelenleg), elég édesszájú is a szentem, én pedig édes szerelemmel vagyok iránta, úgyhogy megszületett ez a bögrés, csak összekavarom és kisütöm hami. A 20… Tovább »