bopciblog

Nyugisan tekergettem a kormányt, kuplung, sebességváltó, izé, és kiszúrtam valamit ott messze, jobb oldalt. Mi a fene? Tán közhaszontalanok? (Itt ennek hívjuk a sárga mellényeseket, mert értelmes munkát nem bíz rájuk az önkormányzat, csak haszontalant.) Ketten? Na nem.   Főleg, hogy a bozótosban a “Rendőrség” felirat volt kivehető. Mi a franc van már megint, most… Tovább »

Hát végre, sikerült! 🙂 Most már hivatalosan is róhatom az utakat, ott, és úgy, ahol és ahogyan én akarom. Vénségemre megszereztem a jogsit 😀 Nem volt könnyű menet. Nem azért, mert hülye vagyok, vagy béna, hanem mert több hónapot hagytam ki – és kénytelen voltam oktatót váltani. Mondhatjuk úgy is, hogy nem én tehetek róla,… Tovább »

Mostanra úgy érzem, semmit nem tudok. Mint a tipikus vizsga előtti időszak az egyetemen. Persze nem rossz az oktatóm – mostanra szinte megszerettem -, együtt nézünk nagyokat egyik-másik sofőrön, hogy mégis mi a fenét csinál, de az, hogy két-három hét múlva vizsgázok… na ez egy kicsit hirtelen és meredek, holott már várom, hogy én vihessem… Tovább »

Íme, itt állok, lassan harmincöt éves fejjel, és nincs még jogsim. Bizony, nyíltan vállalom, hogy én soha nem is akartam jogosítványt. Most sem akarok, csak muszáj. Muszájból pedig elég necces tanulni-vizsgázni eredményesen. Minek is kell az a jogsi? Igazából azért, mert olyan helyen tartózkodunk jelenleg, ahonnan azért nem lehet azonnal ugrani, sem boltba, sem orvoshoz,… Tovább »