bopciblog

Alapvetően az egyik, facebookon megosztott fotóm indított el afelé, hogy ezek a kis remekművek elkészüljenek. Apa ugyan krémes sütit kért, az Aldi polca pedig kongott az ürességtől – vajügyileg legalábbis; tök jó, hogy akciós! :/ -, ezért ezek elnapolódtak. De egy kis kekszezés belefért az időbe. Főleg, hogy ilyet még nem csináltam, a gyerekek is… Tovább »

A következő keksz – mint sok más dolog manapság a gasztro- és egyéb blogokon – a hidegről szól, és arról, hogy ugyan még csak október eleje van, közeledik a karácsony. Tény, hogy kevesebbet kell aludni a Jézuskáig, mint mondjuk áprilisban 🙂 De a levegő hűvösségén, a köd, az eső megjelenésén, és a “nem szeretem”-időn is… Tovább »

Ez a keksz nem hétköznapi, nem mindennapi, hanem a csokiimádók netovábbja. Annyira érződik ki benne a csoki, hogy az már-már mennyei. Ezért muszáj hozzá valódi, magas százalékos kakaóport használni – ami a sarki csemegésnél általában nem beszerezhető. Az instant kakaóporok pedig egyáltalán nem jók ehhez a recepthez. Giga csokis keksz Hozzávalók 16 kicsi és 8… Tovább »

Ennek a nasinak az apropóját az a két kiló kukoricaliszt adta, ami a Farmer Expon került a babakocsi kosár részébe. Azt ugyan nem tudom, most hol mennyibe kerül, de ott a 200 Ft-os ár barátinak tűnt. Az egyik reklámújság 40 dkg gluténmentes kekszet 600 Ft-ért hirdet (ő az olcsó bolt), én meg olcsóbban akartam kihozni…. Tovább »

A kekszek egy örök favoritok nálunk – is, mint minden, gyerekekkel bővített lakásban/házban. Ez most egy olyan nyárias-tengerpartos változat, amiről valamiért a tengerparti esküvők ugranak be. Mert ugye ott sok, apró falat kell, hogy a násznép ne az előétellel lakjon jól. Igen, ez az alábbi kép tökéletesen megmutatja, mire is gondolok: Fotó: palmtravel.hu  De a kekszek,… Tovább »

Miért reklám? Mert van egy játék hirdetve a facebookos oldalamon, és ott többek közt ezt a kekszformázót – is – meg lehet nyerni, amivel készítettük a kekszet. A kislányom igen ügyes segítség volt. Büszke is vagyok rá 🙂 Olyan cuki volt, ahogy szaggattuk a macikat és a tigriseket! 🙂 Mert ő ugye Maci csoportos, és… Tovább »

Pár napja valamiért az jutott az eszembe, amikor eltörtem a kezemet. Meg az általános iskolás tesitanárom. Vagyis az öreg. A K. Ferenc. (Nem merem kiírni a nevét, hisz azért vannak személyiségi jogai – még akkor is, ha már valószínűleg alulról szagolja az ibolyát.) Ő szivatott minket mindig azzal, amikor futás volt vagy hasonló, hogy ugyebár… Tovább »

Mert anyának (=én) időnként igenis eszébe villan, hogy ő tulajdonképpen egy boszorkányos nőszemély volna eredetileg, és létezik az afrodiziákum-kutymászó énje is. Bár jó mélyen eltemetve, de létezik. És éljen a női emancipáció lévén muszáj rávenni így-úgy apát a rosszalkodásra. Főleg, ha hazaér az elkövetkezendő pár napon belül. Na jó, nem pár nap, de apa hullafáradt,… Tovább »

Finomítottam a dolgokon. A keksz-díszítéses dolgokon. Így már “tudom”, mit és hogyan kell csinálni ahhoz, hogy azt kapjuk, amit akarunk. Tehát mégsem olyan nagyon jó ötlet – az amerikai szakácskönyvben leírtakkal ellentétben – úgy betenni a cukorkát a tésztába, hogy még utána sütjük. Mélyhűtős kekszecskéről van szó, ami már két napja fagyosodik a mélyhűtőben. És… Tovább »

Jelentem átment a teszten. Eteti magát – ez is, mint a Valami süti is -, finom, a széle ropogós, belül puha, olcsó és jó, végtelen a variációk lehetősége, és tuti, hogy még sütni fogok belőle. Az sem kizárt, hogy reggelire. Igaz, ehhez hajnali 5-kor már be kell kapcsolni a sütőt, de ki a fenét érdekel,… Tovább »