bopciblog

Ha egyre jobban érezhető, hogy a búzaliszt minden, de nem kellő dolog a szervezetemnek, akkor muszáj egyre inkább a bio és “mentes” részleg fele kacsingatni a boltokban. A túrófánk Férj egyik kedvence, én sem vetem meg, ám úgy, hogy gluténmentes legyen, bármilyen túrós étel, még nem próbáltam. Na de most…! 🙂 A laktózmentesség mondhatni alap… Tovább »

Ha hó vége van, és szegény is az eklézsia, a nagyon kevés pénzkiadással járó, javarészt “mi van a kamrában elbújva a hatsó polcon?” gondolat-vezérelte receptek kerülnek elő. Ilyenkor áldom a nagymamámtól örökölt gént, hogy tartalékolt mindent. (Meg a dédmamámtól, aki túlélt két világhaborút és hetvenkilenc évesen még kés alá feküdt… ’79-ben ez nagy dolognak számított.)… Tovább »

Elmentünk epret szedni. Na nem a világ végére, csak anyósékhoz, mert náluk már beérett. Nálunk még nem. Férj valami megmagyarázhatatlan okból kifolyólag azzal volt, hogy az a ládányi szamóca lekvárként fogja végezni. Igenám, de Picim észre vette, hogy az ott ám nagyon incsi-fincsi hami, amit ő tucatszám tud betömni a pocakjába. Jött is pár percenként,… Tovább »

Egy pofonegyszerű, ám különlegesen finom receptet hoztam. Igen, megint a muffin. Vagy cupcake inkább – bár ez nincs vastagon bevonva cukros vajkrémből készült habbal.   Fő ízvilágát a maracuja és a csokipuding édessége adja, amit a joghurt és a citromlé ellensúlyozza finoman, ezt pedig kiegészíti a vaj tejszínes íze. Mindezt olyan tökéletesen sikerült ötvöznöm, hogy… Tovább »

Ez a recept anyósomtól érkezett, amit – természetesen 🙂 – feljavítottam a saját ízlésünk szerint. Apa úgy hozta a lapot, hogy anyukája küldi, házi feladat gyanánt. Értsd: azonnal el kell készíteni. Na jó, hát megcsináltam. 🙂 Nagy “duzzogva”. 😀 Apa azért hozzátette, hogy “fel ne tedd a blogodra, mert a mindmegettéről van!”. Hát dehogynem teszem… Tovább »

Ez a süti az előző nap megnyalintott eperbor miatt készült. (A facebookon követők tudják, miről van szó. Khmm, érdemes engem követni a facebookon. 🙂 ) De a gyümölcsös süti alapból olyan “snassz”nak tűnt, így hát került bele egy kis ez meg az, a végére pedig egy nagyon finom süti kerekedett belőle. Bögrés, így rá merem… Tovább »

Mert meg kell csinálni a kuciknak a fűtött itatót. (Igen, nálunk a disznóknak királyi helyük van. Boldog disznók. Plusz gyógyszert se kapnak, így hát kirakhatnánk az “Extra bio & happy pigs” táblát az ólok fölé. 🙂 ) Apósom pedig extra jó fej, mert jön és apával megcsinálják a kacsalábon forgó, full-extrás ólat nekik. Na de ha… Tovább »

Szerintem ezt mindenki ismeri. Mert olcsó, régi módi, és végtelen számban lehet variálni. Ki isteni finom, házi lekvárral (Nagyikám, ha olvasod odafent az angyalkákkal, tedd fel a kezedet nyugodtan, hogy például Te), ki dióval (anyósom ha meglátja, biztosan felteszi a kezét :)), ki mogyoróval, ki csokival leöntve, stb, mindenki máshogy készíti el. De a végeredmény… Tovább »

Reggel apa vitte a lányokat. Annyira fújt a szél, hogy közöltem: én ugyan fél percre sem viszem ki az enyhén megfázott Törpémet az udvarra, mert akkor délutánra olyan lázzal fogok küszködni, hogy ihaj! Aztán hogy a kenyér elfogyott, csak nézegettem én kifele, hátha lecsendesül a Süvítő Bácsi annyira, hogy el tudjunk szaladni a boltba. Nem… Tovább »

Katalin nap november huszonötödikén van. Mint azt tudja minden Katalin. Az én kicsi kincsem is tisztában van vele. Ezért már kikönyörgött magának egy mesés-verses könyvet, kapott babát – meg még fog kapni -, kapott tabletet – ha már az előző kettő tönkre ment, most egy minőségit -, előre epres-joghurtos tortát, most pedig a névnapi sütik… Tovább »