bopciblog

A gulyás alapvetően marhahúsból készül. Most tehát marhahúsos étek következik. Az a tipikus, “megáll benne a kanál”-fajta, amiből egyszerűen nem lehet eleget enni. Igaz, elég sokba kerül az alapanyaga (tehát nem kicsit drágább, mint a krumplis tészta), de megéri. Mi palacsintát szoktunk utána enni. Nem is tudom, miért, de ez a “kötelező” második fogás utána…. Tovább »

A márciustizenötödike egy piros-fehér-zöld ünnepnap számomra. Mivel apa “rámparancsolt”, hogy piskótatekercset kell sütnöm, arra gondoltam, hogy legyen már színes a kompozíció, és lehetőleg piros-fehér-zöld. Mert magyarok vagyunk, vagymi. A gond igazából a hófehér krémmel volt, mert szombat délután a cukrászos boltok már nincsenek nyitva, a közelben levő boltok nem árulnak cukrászalapot, a vajkrémet pedig nem… Tovább »

Délben történetesen nem tudtam kivárni, amíg apa visszaér az “elszaladok kenyérért” című hadműveletből, ami a gulyásleveshez kellett, így elővettem az estére tartogatott karajszeleteket és nekiálltam kótogni a konyhában. Pontosabban kiklopfoltam az összeset. Aztán úgy gondoltam, színesítek egy kicsit a rántott husin. A kibontott paprikakrém és a medvehagyma is a szemembe ötlött, ahogy a tojásért nyúltam… Tovább »

Azt hiszem, minden nőnek, asszonynak eljön az az idő az életében, amikor élete párja úgy érkezik haza a munkából, hogy “jajjj, itt fáj, ott fáj, én nem tudok semmit csinálni, olyan rosszul érzem magamat, lefekszem, hozol nekem egy forró teát?”. Mostanában pedig egyre többünk így fog járni. (Én, a jós :D) Nem túl jó hír… Tovább »

Eltelt idén is az augusztus 20-i ünnepség. Részünkről nagyjából a Farmer Expoval ki is merült a fenenagy ünnepségeskedés. Apa ugyanis először kitalálta, hogy keljünk korán, mert megyünk a Farmer Expora, és a kezdésre ott akart lenni. Nos, a korán kelésről Danibogyóm gondoskodott, a korán be nem érésről pedig apa. (Mint ahogy szokott.) Kitalálta ugyanis, hogy… Tovább »