bopciblog

Történetesen megelégeltem, hogy a lányok csak mondták a magukét, hogy ők éhesek. Naná, hisz nem kapnak éjjel-nappal fagyit, chipset, ropit, bolti kekszet, hanem főtt étellel kell jóllakniuk. Szegények! 😀 Mivel az édesség kötelező nálunk minden nap, a hűtőben pedig ott volt a bocitej (papa hozta), a tejbegríz meg már “olyan uncsiiii”, így arra jutottam, hogy… Tovább »

Az úgy volt, hogy valamiért a whiskys üvegért nyúltam a bárszekrényből, automatikusan, amikor azon morfondíroztam, hogy kellene csinálni egy “felnőtt” tortát. A “felnőtt” itt most nem meztelen testet jelent, hanem alkohol- és koffeintartalmat. Tejszín volt a hűtőben még, cukrászalap pedig alapból kellett hozzá – ha torta, legyen habos! 😉 -, na és nem utolsó sorban… Tovább »

Megígértem, hogy ez is lesz recepttel-fotóval. Hát ámen. (Boldog névnapot nekem! ;)) Azt hiszem, eléggé megkötött már a csoki a tetején hozzá, hogy lassanként le tudjam fotózni. Vagyis remélem… Tehát ugyebár a maradék túrót fel kellett használni, és a lányok kikötötték, hogy márpedig nem lehet rajta őszibarack. Anya pedig azt mondta, hogy na jó, ha… Tovább »

A csoki, a kókusz, a sárgabarack, az őszibarack és a marcipán. Ezek mind-mind benne vannak a kreálmányomban, ami egész egyszerűen a Tobzódjunk torta fantázianevet kapta. A tobzódás pont az összetevők miatt van. 🙂 Azt hiszem, egymáshoz totálisan nem illő hozzávalókat sikerült összekalapálnom egybe, ám az eredmény fantörpikus. 🙂 (Pont a Hupikék törpikék megy a háttérben,… Tovább »

A palacsinta egy alap dolog, nagyjából az összes, gyerekekkel felszerelt háztartásban. Ha ezek a gyerekek édes szájúak, akkor főleg ajánlatos a palacsintát mint létező dolgot beiktatni az étrendbe, ráadásul elég gyakran. Ja, hogy unalmas a kakaós palacsinta, és a fahéjasat is unják? Savanykásra vágynak, de túró épp nincs a hűtőben, a citromról nem is beszélve?… Tovább »

Ha nyár, akkor tengerpart. Ha tengerpart, akkor óceánpart. Ha óceánpart, akkor fehér homok, pálmafák, kókuszdió, narancs, csokoládé, rengeteg édesség, hideg, hűtött torta… na valami ilyen járt az eszemben, amikor megkomponáltam ezt a csodát. Mert csodának hívom – az íze alapján legalábbis az volt. Nem mondom, hogy takarékos, mert azért bőven kell bele finomító dolog, viszont… Tovább »

Eszembe jutott valami. Egy családi “legenda”. Amit már pontosan nem tudok, hogy honnan, kitől indult, de tény, hogy a tejbegríz készítését a nagymamám a dédmamámtól tanulta, az anyukám pedig a nagymamámtól. Én pedig az anyukámtól, a lányaim és a csepp fiacskám pedig tőlem fogja tanulni. Ez volt az egyik olyan dolog, amivel a férjeiket “megfogták”,… Tovább »

Azt hiszem, a szrtaccsatella süti lehet valami hasonló ízű, mint ez a mostani kreálmányom. Kicsit kakaós, kicsit csokis, kicsit meggyes – meggyszezonban?! naná! 🙂 -, kicsit édes, kicsit savanykás… kicsit – vagyis nagyon – finom. Főleg jól lehűtve 🙂 Természetesen itt is dominált a meggy, mint íz, és a hozzá illő kísérő, ami szerintem a… Tovább »

Az úgy volt, hoooogy… kezdhetném, és kezdem is 🙂 Barangolgattam a neten, és véletlenül ráakadtam erre a fotóra:   Mivel meleg van, összefutott a nyál a számban, és arra a feltételezésre jutottam, hogy márpedig én ezt meg tudom csinálni. Szóval és tettel: hűtő kinyitás, szamóca és áfonya elővétel, meg joghurt, meg tejszín… és turmix. Na… Tovább »

Az oviba tortát kell vinni. Ez egyértelmű. Az is, hogy a Katica barátnőjének a kedvencét, a csokitortát kell megcsinálni. Az szintén, hogy mivel elfogyott a kakaópor (kb. egy kiskanálnyit nem mondanék nagy mennyiségnek), muszáj nem kakaós, hanem csokis krémet készíteni bele, tehát az Olvasszunk csokit! c. nagyon veszélyes hadművelet végrehajtásra kell, hogy kerüljön. Én pedig,… Tovább »