bopciblog

Hogy miért? Talán mert sokkal finomabb, árnyaltabb, amit anno forgattak, mint a mostani, korunk beli filmek, sorozatok. Most nem tudunk olyan csatornára kapcsolni, ahol nem a művért nyomják az arcunkba, hektoliterszámra, nem robbantanak, gyilkolnak bestiálisan kegyetlenül.   A régi krimikben, történetesen az angol változatokban egy már-már kedves, finom, visszafogott történettel találkozunk, udvariassággal, stílussal, olyan dologgal,… Tovább »

Vérvételre kellett mennem. Egy jó nagy adag piros lével kevesebb csordogál bennem jelenleg. A beutalón, azaz vizsgálatkérő lapon pirossal volt bejelölve egy sor, bekarikázva, felkiáltójellel díszítve. Feltételezem, hogy a háziorvos nem merő gyermeki kreativitását élte ki a díszítgetéssel. Ilyen papírt, mármint ily módon díszítettet még nem volt szerencsém kézbe venni. Kitüntetve érezhettem magamat. Este nekiálltam… Tovább »

Figyelem! A nyugalom megzavarására NAGYON alkalmas írás következik! A “Felnőtt tartalom” ténylegesen felnőtt tartalomra utal! Elolvasását csak felnőtteknek ajánlom! A mocskolódást, egymás szidását, stb. megelőzendő szándékosan le van tiltva a hozzászólás. Köszönöm!  Az alábbi írás saját véleményt tükröz, nem tartozom semmilyen felekezethez, párthoz, szektához, semmilyen csoporthoz, akármilyen oldalhoz is tartozik. Nem uszítok senkit senki és… Tovább »

Nem tudom, miért, de most ugrott be egy történet gyerekkoromból. A velünk szemben levő lakók cigányok voltak. Nem romák, hanem “cigányok”. Ők mondták ezt saját magukról. Sok, utólag is felháborító dolgot műveltek (a kutyájuk, Lady bántalmazásáról kezdve a “Hogyan adjuk el a lányunkat” című fejezeten keresztül a 9 éves nevelt lány megerőszakolásán át… nagyon sok,… Tovább »

Meg kellene köszönnöm. Igen, meg. Azt, hogy eldöntik helyettem, mit gondoljak a migránsokról, a betelepítési kvótáról, a saját életemről.   Meg kellene köszönnöm, hogy nap mint nap az orrom alá dörgölik, hogy nem tudok úgy kemény húsz kilométert vezetni főúton vagy autópályán, hogy ne rágják a fülembe, hogyan kell szavaznom. Hogy ha kinyitom a postaládámat,… Tovább »

Volt nálunk egy szupermarket. Azt hiszem, ez a hivatalos megnevezése. Egy giga-hipermarket kisebbik változata. Kábé pont az, ami elég volt ide. Otthonról is inkább kijártak ide sokan. A hiperből utaztak 20 km-t a szuperbe, hogy értelmes emberekkel találkozzanak. Hogy ne a kupit, rendetlenséget és koszt lássák maguk körül, amikor bevásárolnak. Sajnos nem jött ide egyetlen… Tovább »

Így bánnak ma a kismamákkal! Agyrém és felháborító az egész, ami működik az országban! Erre kellene költeni, nem újabb stadionokra! Oszd meg, ha benned is felmegy a pumpa emiatt! …és ha babát tervezel, lehetőleg kezdj el magánkórházra gyűjteni, ne járj így, mint ők!   OROSHÁZI KÓRHÁZTúlhordással be kellett feküdnöm. Megtörtént a felvétel, a doki mondta… Tovább »

Az egyik – volt – ügyvédem megosztotta a következő cikket:   A képre kattintva elérhető a teljes cikk!   Ezen én – nincs mit szégyellni rajta: – bepipultam. Ugyan csak egy hülye, agyatlan, semmit nem számító nő vagyok, azaz anyuka, mégis van egy kevéske vélményem. Nem mint közgazdász, nem mint bankár, semmi közöm a pénzhez… Tovább »

Van nekem egy bácsikám. Az a tipikus amerikai nagybácsi, akinek nincs gyereke, viszont itt vagyok neki én, akit már kisgyerekként bevitt a kulisszák mögé. Egy olyan nagybácsi, aki színházba hurcolt magával, vele láttam először a Mario és a varázslót – nagyon utáltam -, a Háry János Örzséjével pedig össze is barátkoztam, és megállapítottam, hogy én nem… Tovább »

Millió és egy támadás éri azokat az anyukákat, akik tápszert adnak a gyermeküknek. A sok-sok – már elnézést, de – tudatlan, nagyonokosanya támadja őket, mert nem értik, nem akarják érteni, hogy nem vagyunk egyformák, és van, hogy valakinek nincs elegendő tejtermelése.   Amiről nem ő tehet, hanem a jóistenke, vagy a dns-e, vagy a környezete,… Tovább »