Ilyenkor telente előkerülnek a hidegebb napok, jelen esetben köddel, ráfagyott párával, és egyéb érdekességekkel, amik engem, mint dinka nőszemélyt fotózásra késztetnek. Nem tudom, miért. Talán mert elvarázsol az a fajta szépség, amit a természet “kegyetlen” bánásmódja okoz. Hisz nem hóval lepi be a növényeket, hanem csak jéggel. Íme hát pár olyan fotó, ami tőlem… Tovább »
Természetfotóim – hogy szebb legyen a napod
Ilyenkor telente előkerülnek a hidegebb napok, jelen esetben köddel, ráfagyott párával, és egyéb érdekességekkel, amik engem, mint dinka nőszemélyt fotózásra késztetnek. Nem tudom, miért. Talán mert elvarázsol az a fajta szépség, amit a természet “kegyetlen” bánásmódja okoz. Hisz nem hóval lepi be a növényeket, hanem csak jéggel. Íme hát pár olyan fotó, ami tőlem… Tovább »

Nem is tudom, miért szeretem ezt csinálni. Nem, talán a szeretem szó valahol a semmi környékén szerepel. Én ezt imádom ugyanis. 🙂 Történt, hogy engem – akik figyelmesen olvasgatnak, talán emlékeznek rá – felkért a Művészeti Iskola vezetője, hogy legyek olyan kedves és a mostani naptár néptáncszakát cakkumpúder én kattogtassam már el. Bólogattam. (Na jó,…
Férjjel a minap egy elég mélyreható beszélgetést folytattunk. Nem titok: ő nagyon nem nézi jó szemmel, hogy nekem a tulajdonomban van egy lakás, neki pedig nincs. Az sem, hogy gyűlöli nem szereti az én szülővárosomat mert csak. Viszont egyre inkább elismeri azt a fotózást, amit én csinálok. Ezért gondolt egy merészet és nagyot, és miután mutogattam…
Ez jóval nagyobb adag csavart rúd lett, és ahhoz képest egészen másfajta tésztából, mint az előző, bögrés csavart. Ehhez extra hozzávalók kellenek, és nem árt egy mérleg sem, valamint egy levágni való disznó (khmm, a mienk pont eladó 😉 ), amihez ezt a pálinka mellé nyugodtan el lehet rágcsálni, és garantálom, hogy nem fog senkit…
A Picimmel kötelező volt megnézni a szökőkutat. Vízmániás a szentem. 🙂 A főtéren levő szökőkút pontos és helyes elnevezése ugyanis – amit a honatyák nem tudtak, ezért rosszul nevezték el a gazok -: A Baba vize. Nem Kiss Pistáé, nem Nagy Jóskáé, hanem a tulajdonos: A Baba. 🙂 (Ezt egyébiránt halálosan komolyan szokta venni.) Miközben…
Rájöttek a kis okosok, hogy nálunk az udvaron – direkt – kint maradtak a napraforgó fejek. Hogy honnan kerültek oda a földbe a napraforgó szemek, hát az kérdés számomra. Valószínűleg elejtette egyik-másik madár, amikor hozta a földekről a táplálékot a kicsiknek, de kihajtottak a növények, életben is maradtak, ráadásul nyáron egy vigyorgó arc lett mintaként…
Egy orosz fényképésznő, Elena Karneeva csodálatosan szép fényképeket készít. A hideg idő beköszöntével csodálkozz rá te is, mennyire tud szép lenni a hó, a jég, a láthatóan metsző hideg táj! Vannak ezeknél cukibb fotók? 🙂 Képek innen és innen és innen és innen Elena Karneeva U.i.: Ha nyernék a lottón és férjhez mennék (bár nem tudom, melyiknek nagyobb a valószínűsége; talán…
Ma reggel 6-kor kint ugráltam az udvaron. Nem örömömben persze, csak pipi- és pikkpikkterelést gyakoroltam. Hajnalban valahogy felborult az ajtó, ők meg mindannyian kitipegtek örömükben. Denver igencsak rosszul járt, mert amelyik kutya meg van kötve (labrador&puli keveréke), rossz néven vette, hogy az ő területén tipeg, és valószínűleg rátámadt – már a rengeteg Denver-tollból ítélve. Na…
A fiúk most konkrétan két egész darab fiút jelent. Az egyik – és a legfontosabb – az én drága pici fiacskám, akiről mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy letagadhatna minket. Titta annya! 🙂 Főleg, hogy a habverőt megkaparintotta. :DMert az ugyebár nem úgy működik, hogy A Baba számára látható helyen van a habverő –…