bopciblog

Hétvégén birtokbuli volt, hatalmas adag marhapörkölttel. A hűtőbe nekünk is került belőle – és mivel ma nem olyan volt a menü, mint amit szeretnek a gyermekeim, elővettem, hogy majd valamit csinálok belőle.   Tudtam, hogy eldugva láttam még egy doboz babkonzervet, a babgulyás pedig azon ritka ennivalók közé tartozik, amik a “nem szeretem a húst!”-hisztivel… Tovább »

Azért vidéki, mert a lehető legvidékebben főtt. Az igazi húst pedig garantálom, hogy tényleg az, hisz a saját kucinkból készült. A káposzta ugyan bolti volt – nem szoktunk savanyítani; valahogy nem fűlik a fogam a pucér lábbal való káposzta taposáshoz -, meg a rizs is, de a leves lényege saját termés. Korhely levesnek is szokták… Tovább »

A gulyás alapvetően marhahúsból készül. Most tehát marhahúsos étek következik. Az a tipikus, “megáll benne a kanál”-fajta, amiből egyszerűen nem lehet eleget enni. Igaz, elég sokba kerül az alapanyaga (tehát nem kicsit drágább, mint a krumplis tészta), de megéri. Mi palacsintát szoktunk utána enni. Nem is tudom, miért, de ez a “kötelező” második fogás utána…. Tovább »

A szénhidrát-bevitelt általában minimálisra szoktuk csökkenteni nyáron. Félig-meddig tudatos a dolog, hisz azért nem szeretünk nehéz ételeket enni, mert meleg van, nem akarjuk a szervezetünket tovább fűteni. Nyaranta ritkán készül töltött káposzta, pacalpörkölt, csülökpörkölt tésztával – egyszerűen érezzük önmagunkon, hogy valahogy ennyire sok energiára nem vágyik egyetlen porcikánk sem. Viszont a folyadékbevitel fontos dolog. Akár… Tovább »

Jöjjön egy klasszikus leves, amit ugyan főzni kell, de hamar kihűl, és hidegen-melegen fogyasztható. El lehet készíteni hajnalban is, hogy délidőre kihűljön kellően. Miért szeretem? Mert  édes és savanyú egyszerre. 🙂 Málnás meggyleves Hozzávalók: 25 dkg magozott meggy 3 ek meggylekvár 2 kk vaníliás pudingpor 2 szem szegfűszeg 10 dkg málna 3-4 ek málnaszörp 1… Tovább »

A szűz leves a neve alapján is elég különleges, hát még az íze! 🙂 Attól szűz, hogy szűzérme van benne, és ugyan az elkészítése közben bele kell tenni alkoholt, de a végén kiderül: ha ettünk belőle, nyugodtan vezethetünk, semmi baj nem lesz szondázáskor. Pedig sört ittunk – azaz ettünk. 🙂 De hogy hogyan kerül bele… Tovább »

Megmaradt pár kis cafat disznómáj a szeletelgetés után. Annyira nem volt humorom megint májpörköltöt készíteni, meg hát rántott disznómájat terveztem amúgy is magamnak. Apa kijelentette ugyanis, hogy fúúúúj!, amikor paníroztam a májat. (Igaz, hogy utána megkóstolta, és döbbenten mondta, hogy “ez nem is olyan rossz!”.) Dedóvó Házirobot tehát nekiállt májgaluskát gyártani. Soha nem csináltam előtte,… Tovább »

Maradt előző napról még tarhonyás lecsó – vagy lecsós tarhonya? -, amit felturbóztam virslivel, így laktató lett önmagában is. Viszont valami levesre fájt a fogam már egy jó ideje. A lányok ugyan paradicsomlevest akartak (imádják), én viszont másra gondoltam. Nosztalgikus gondolataim támadtak, a hűtőben csak egy szem vöröshagyma ólálkodott (miért hűtőben? Mert nem csípi a… Tovább »

Kutattam-fitattam, és egy régi szakácsfüzet akadt a kezembe. Az első oldalon egyből ezzel a recepttel. Mégis mi más van, ami ennél hamarabb elkészíthető? 🙂 Egyébként bármilyen más gyümölcsből elkészíthető. Mondhatni alapleves 🙂 3-2-1 nálam már kész is van! 🙂 Gyors, nyári gyümölcsleves Hozzávalók: 30 dkg szezongyümölcs (málna, barack, szilva, stb.) 6 dl aludttej (vagy natúr… Tovább »

Ugye emlékeztek a gyerekkorotokra, amikor a nagymama nyáron a kis zománcos tányérba szedte a paradicsomlevest? Megterített a műanyag asztalterítővel, rátette a konyharuhát, erre pedig a tányért. Ti pedig kíváncsian lestétek, mi van a tányér alján, mert nem mind ugyanolyan mintás volt: hol piros-fehér, hol kék-sárga-zöld, hol nyuszis, hol kiscsirkés, hol játszadozó gyerekekkel mintázott volt az… Tovább »