bopciblog

Mert a banán ugye finom dolog. És mostanában elég sok variációban készítettük el: shake, muffin, kalács, piskótába krémnek… unalmas, nincs mit mondani rá. Még ha csokival kevertük, úgy is egy idő után már sok. Lapult az egyik hűtő polcán egy árválkodó joghurt. Egy ananászos, szép nagy ananász darabokkal. A muffin pedig olyan dolog, ami elég… Tovább »

Ez a muffinka úgy indult, hogy az egyik követőm rámírt, hogy hol vannak a sütijeim, mert hiányolja. Hát jó, egye fene – ugyan még ki sem pihentük a sütihegyek elpuszítását az esküvőnk óta -, de kutyultam egyet gyorsan-hirtelen. Kényeztető és gyógyító egyben 🙂 Hogy miért? Mert előző nap vettem egy naaaaagy, 300 g-os Milka csokit,… Tovább »

Ez egy nagyon furcsa és érdekes süti lett. Sós karamellről már hallottunk, ugyebár. Na de sós csokiról?! Idáig én sem, ne aggódjatok 🙂 De kaptunk Nőnapra két ilyen táblát, hát muszáj volt valamit kreálni belőle – csak úgy, natúrban nem volt túl finom, vagyis nekem nem jött be, hogy a só ott ropog a fogam… Tovább »

Ezt a cupcake-et szintén saját kútfőből állítottam össze, konkrétan azért, mert iszonyat jó illata volt a mézes puszedlinek, és piszokmód morcos voltam/vagyok miatta, hogy még meg sem kóstolhatom, amennyiben életben szeretnék maradni. Önző módon ezért készítettem egy olyan finomságot, amit én is kóstolhattam, tehát mézmentes, gyors, finom, a lányokat is le tudtam foglalni vele – és… Tovább »

Katalin nap november huszonötödikén van. Mint azt tudja minden Katalin. Az én kicsi kincsem is tisztában van vele. Ezért már kikönyörgött magának egy mesés-verses könyvet, kapott babát – meg még fog kapni -, kapott tabletet – ha már az előző kettő tönkre ment, most egy minőségit -, előre epres-joghurtos tortát, most pedig a névnapi sütik… Tovább »

Ez egészen egyszerűen azért készült, mert reggel azt mondta apa: azt a megbontott joghurtot süsd meg valami sütinek! Hát megsütöttem. Ilyen lett. Mint mostanában kiderülthetett számotokra, nekem a fehércsoki – vagy bármilyen, de csoki legyen – jelenleg elég sokat szerepel a repertoárban. Az oka elég prózai: jófajtát tudtam beszerezni a múltkor. 🙂 Finom, égés helyett… Tovább »

Nem csalás, nem ámítás, ez bizony sós muffin. Tök jól néz ki, cukor is van benne, de sós! A csoki kifolyik belőle, felkészülünk rá, hogy egy édes finomságba harapunk bele, és… nem! Minden érzékszervünket átverjük.     Khmm, mérőedényes kivitel, tehát nem dekáztam – Picim mellett életveszélyes a mérleg használata; a mérleg számára, nem nekünk…. Tovább »

Igen, ez mind. 🙂 Emellett csodálatosan finom, nagyon puha, és abbahagyhatatlan. Amikor apának azt mondtam, hogy azért hagyjon már belőle, hogy le tudjam fotózni, nevetve közölte, hogy most kapta be az utolsó falatot. Kösziiii 😀 Úgyhogy csak ilyen fotóra tellett, nem tudtam feltornyozni – ez is csak megmentett pár darab. Hogy milyen beleharapni? Varázslatos. Mert… Tovább »

Úgy esett, hogy a két kicsim, azaz a kicsim és a picim a megfázás és a belázasodás nevű programot tűzte ki célul vasárnap estére. Ehhet párosult a “nem akarok enni!” c. hiszti, ami szintén a program egyéni adottságaiból volt kifolyó dolog. Mit tehet ilyenkor egy anya, ha a lázcsillapítónak azért fel kell valahogy szívódnia, ám… Tovább »

Miért ez a furcsa cím, hogy ehető borostyán? Na nem hibbantam meg, nem a növény ehető, hanem az a borostyánhoz igen nagyon hasonlító dolog, ami díszítésként készült mellé. 🙂 Mondhatni “egészséges”, bár ez a cukor mennyiségénél már meg is bukik azonnal. De szerintem különleges dolog. 🙂 Szóval olvassátok-csináljátok, ha éppen ti is láttátok pár napja… Tovább »