A kezdet: 2005.12.03. 01:12
Most kezdjek el naplót írni? Egye fene! Még mindig beteg vagyok, ezt páran tudjátok is, bár nem vagyok lázas (per pillanat 37,3 fokon működöm, valószínűleg normális az EKG-m is), de ez az állandó orrfújás…! Ma felhívott az exem, itt talált rám… több, mint 3 év eltelte után… furcsa volt hallani újra a hangját, párom féltékeny… Tovább »

Mivel nem jutottunk el húsboltba a folyamatosan zuhogó eső miatt, muszáj volt a mélyhűtőbe nyúlni. Tudtam, hogy van ott pár szelet császárszalonna – nyers, nem füstölt-főtt állapotban -, az idő lehűlt és kénytelen-kelletlen valamivel fűteni kellett. A fűszerek ingyen voltak, volt itthon még egy kis krumpli, pár szem paradicsom, egy kicsi uborka… téma adott. Mondhatni…
Kriszti barátnőm azt mondta rá, hogy jó lesz ez így rudisan 🙂 Akkor maradunk túró rudisnak, bár köze nincs az alapanyagnak a túró rudihoz – a boltihoz legalábbis semmi. Csak az íze olyan. Vagyis annál egy kicsit finomabb. Ez csak azért készült, mert későn jutott eszembe, hogy már mindegy, kisütöm-e vagy sem, mert pizzát kellene…
Sajnos most megint egy olyan hűvös napra virradtunk, amikor nem érdemes az udvarra kitenni száradni a ruhákat. Ugyan mostanra elállt az eső, de még mindig annyira párás a levegő, hogy 2-3 nap simán kellene – eső nélkül! – a ruháknak, mire megszáradnak. És mikor máskor csordította volna túl Danika a pelenkáját a kiságyban, mint most?!…
Finomítottam a dolgokon. A keksz-díszítéses dolgokon. Így már “tudom”, mit és hogyan kell csinálni ahhoz, hogy azt kapjuk, amit akarunk. Tehát mégsem olyan nagyon jó ötlet – az amerikai szakácskönyvben leírtakkal ellentétben – úgy betenni a cukorkát a tésztába, hogy még utána sütjük. Mélyhűtős kekszecskéről van szó, ami már két napja fagyosodik a mélyhűtőben. És…