bopciblog

Pannikám egy Petőfi verset csillagos ötösre mondott fel. Ez azért fontos, mert a verseket nem szerette tanulni sosem (nem csodálkozom rajta, iszonyatosan rímtelen verseket adtak fel eddig, de most, idén, hogy a nagy épületbe kerültek, új tanítónénikhez, megváltozott minden). Szóval ez a csillagos ötös, azaz a torta története. 🙂 És nehogy már ne járjon külön “ajándék”… Tovább »

Előrebocsátom, hogy a kép nem lett jó, hisz a torta összeállítás után pár perccel már szeletelés bűne alá volt kénytelen hajtani a fejét – az éhes Baba-, Apa-, Panni- és Katicapocak előnyt élvezett mindennel és mindenkivel szemben. Van esetleg olyan család, ahol nem így van? 😉 🙂 Tehát a barackzselés torta. Eredetileg gumicukrot akartam csinálni,… Tovább »

Mint már láttátok kiposztolva a fészbúkon (itt), igen, létezik az a torta, aminek a készítése közben iszonyatosan nehéz megállni, hogy az ember jánya ki ne kapja a sütőből a torta tésztáját – málnás-csokis! -, a krémet ne a szájába, hanem a tortába tegye, össze is állítsa, és úgy általánosságban nehéz megállni, hogy a torta a… Tovább »

Miért Teperke? Mert Katica azt mondja a mesefigurára, hogy Teperke. Most, hogy ennyire csúnyán-durván összeszedte a lehető legidiótább betegségeket egyszerre, folyton csokitortát kell csinálni neki. Mert a kis barátnője a csokitortát szereti (emiatt kellett az oviba is azt vinni, erről a link itt van), és mivel nagyon gyorsan szeretne már az oviba visszamenni, hogy játszhasson… Tovább »

Ez tényleg álom. Mert a nyár ízei az ősz keverékével, puha és bársonyos, mint az ősszel előkerülő kedvenc takarónk, ruganyos és könnyű, de csokis és mégse erőteljesen az… Nem tudom leírni, egyszerűen meg kell kóstolni! Alapvetően vizsgáztatni akartam az Aldiból beszerzett tepsit. Azt a két darabos, egy ezresért vesztegetett csomagot. Mert valami Ilan bevonattal reklámozták,… Tovább »

Ez most nem a szokványos túrótorta lett, mármint ami elvárható tőlem az előző bejegyzések alapján. Ez a macerás verzió. A felverem-beverem-begyúrom-kinyújtom-hajtépeeeek!-fajta. 🙂 Mint sejthető, még mindig nem tudok mérlegelni. Úgyhogy marad a – hála a Tescos jómúltkori bevásárlásnak –  1 cup, a 1/2 cup és az 1/3 cup feliratú, lila műanyagok előkotrása. Így utólag mondom,… Tovább »

A nagymamámnak tegnap volt a szülinapja. Már 10 éve nincs velünk sajnos, de élénken él az emlékeimben. (Anyukámat pedig másfél éve vették el tőlünk.) 89 éves lett volna tegnap. Úristen, micsoda finom tortákat meg sütiket tudott csinálni! 🙂 Imádtam! Olyan nem volt, hogy a nagyimnál ne lett volna süti, pedig nagyjából naponta voltam ott nála,… Tovább »

Azt el kell mondanom, hogy borzalmasan rossz hétvégém volt. A szombat után már csak egy még rosszabb vasárnap jöhetett. De muszáj volt felülkerekednem mindenen és finom tortát készíteni Danikának. Az ostya, a torta, a díszek (marcipánból) és a tűzijáték már megvolt, úgyhogy meg kellett csinálni neki a tortát is. Bár ilyen fokú hányattatásra nem voltam… Tovább »

Anyós és após kerek 40 éve vannak hivatalosan is együtt. Éljen-éljen, sokat még együtt! 🙂 Erre apával egy rumos-csokis tortát eszkábáltunk össze, ami eredetileg miniatűr, marcipánból készült szőlőfürtökkel lett volna tele, de rájöttünk, hogy mi nem tudunk kb. 1 mm-es golyókat készíteni, majd azokat marciánból készült levelekkel beburkolni és úgy beleszurkálni a tortába, így maradt… Tovább »

Tortának igazán nem mondható, viszont aki szereti a csokit csokival, na meg egy kevéske csokival, annak bátran ajánlom ezt a sütit. Tejszínes-tejcsokis-étcsokis, kívül-belül, de azt is mondhatnánk, hogy a csoki és a tejszín tobzódása nem túl édes variációban. 🙂 Csokis kényeztető a Virágkarneválra Hozzávalók: 5 tojás 4 ek olaj 5 ek liszt 1 ek víz… Tovább »