bopciblog

Tegnap vettem egy pár kacsacombot. Amolyan hirtelen felindulásból elkövetett vásárlás volt. (Erősen gondolkodom rajta, hogy még egyszer betegyem oda a lábamat, mert minden, csak nem kereskedő a hentes srác. Hiába szép az áruja, aránylag olcsó is, ha egyszer bunkó!) Egy éjszakára nyitva maradt ablak miatt muszáj volt reggel 7-kor elkezdeni begyújtani a kinti kályhába, amibe… Tovább »

Ami nem kifejezetten hasonlatos a sima, szimpla rakott karfiolhoz, a rakott káposztához, a rakott rakotthoz és csak némileg hasonlít az általános rakott dolgokhoz. Mert persze sütőben sütjük, miután belerakjuk a tepsibe. 🙂 Na de félre a tréfával! 🙂 Kevés szénhidrátot tartalmaz – majd meglátjátok a hozzávalókban azt a keveset -, de ez tényleg csak kevés… Tovább »

Már megint kreatívkodásra adtam a fejemet. Igen, nincs értelme tovább tagadni: megjött az ihletem, hogy látszólag egymáshoz abszolúte nem passzoló hozzávalókat házastársi kötelességükre emlékeztessem és meglett a szerelemgyümölcs: a tányéron gőzölgő fogás. Igazából ez így furán hangzik, de nekiálltam fűszer-rendezni, és rájöttem, hogy elég sok kapor van megbontva, de annyira, hogy egy zacskóba nem lehetett… Tovább »

A karajfilé egy olyan dolog, amiből nagyon sok féle hamit lehet készíteni. Főleg, ha szeretünk kísérletezni. Én most a laktózmentes hami jegyében előkaptam a múltkor vett Goudát – laktózmentes elvileg, az Aldi szerint; sőt, Danika is megúszta kiütés és hasmenés nélkül a fogyasztását -, és nekiálltam majszolgatni. Aztán rájöttem, hogy nem olyan rossz ötlet, ha… Tovább »

A finomfőzelék egy valóban finom dolog. Főleg sült hússal. Mivel nálunk a csülök – Danika ízlésének előtérbe helyezése miatt – elég gyakran szerepel az “étlapon”, most is ez készült, ám sem bor, sem sör nem szerepelt most a hozzávalók közt. 🙂 A köménymagtól nem kell megijedni! A mostanában oly divatos “egészséges táplálkozás” egyik alapeleme, hisz… Tovább »

Hogy mi kell a jó disznópörkölthöz? Alapból egy jófajta disznóhús. Amit persze csak úgy nem tud mindenki beszerezni, de ajánlatos ilyenkor egy jópár ismerőst körbekérdezni, ki honnan szerzi be. Ám ha minden kötél szakad, akkor is íme pár tipp: Legjobb, ha nem színhúsból készül. Mert a csontból, a bőrből, a szalonnából kioldódnak olyan anyagok, amiktől… Tovább »

Délben történetesen nem tudtam kivárni, amíg apa visszaér az “elszaladok kenyérért” című hadműveletből, ami a gulyásleveshez kellett, így elővettem az estére tartogatott karajszeleteket és nekiálltam kótogni a konyhában. Pontosabban kiklopfoltam az összeset. Aztán úgy gondoltam, színesítek egy kicsit a rántott husin. A kibontott paprikakrém és a medvehagyma is a szemembe ötlött, ahogy a tojásért nyúltam… Tovább »

Mint már itt is olvashattátok, tegnap este egy kutyával bővült a családunk, egy kölyökkutyával, így újabb “gyerek” költözött hozzánk. Nekem pedig az amúgy sem sok időm még kevesebbre szűkült – főleg kajakészítés szempontjából. Apapocak viszont korgott, így muszáj volt egy hiperszuper-rá-nem-érős vacsorát összedobni. Lehetőleg úgy, hogy hús mellett csont is legyen a vacsorában (a kutyákra… Tovább »

“Ha minden igaz, láttam ott hátul a polcon még egy lapos dobozt a múltkor, amiben lasagne tészta lapult” – gondolta történetünk főszereplője, Anya, majd gondolatát tett követte, és odalibbent a nagy, ósdi zöld tálalóhoz. Rövid kutakodás után előbányászta az emlékekből előkutatott tésztadobozt, ami félig volt még “tömve” tésztalapokkal. A hűtőből pedig kikerült a darált pulykamell-… Tovább »

A nyárról, a mostani esős időjárásról valamiért a kalózokra tudok asszociálni. Azok pedig a mediterrán vidékeken (Földközi-tenger és társai) a mai napig megtalálhatóak, bármennyire is alapesetben azt hinnénk, a kalózok csak középkori bűnözők voltak. Nem, nem gárgyultam meg 🙂 A füst és a mustár, a babérlevél és a szárított hús mind-mind a klasszikus kalózéletmód részei…. Tovább »